Az előző idény lezárultával megtörtént az, amit csak a KSI végzőseinek indulása odázott el egy esztendővel: ötre csökkent az Országos Bajnokságra nevező csapatok létszáma. Pásztor György és Koutny Lajos egyaránt úgy nyilatkozott, hogy szegényes idényre lehet számítani, vagyis a magyar jégkorong helyzete komoly aggodalmakra adott okot. A sport drága, a szakosztályok egyre csak fogynak és nincsenek olyan mecénások, akik finanszíroznák egy-egy új együttes megalakulását. Habár egy ideig tervben volt, hogy a Jászberényi Lehel a KSI kiöregedő játékosaiból létrehozza a saját hokicsapatát, pálya híján viszont Budapesten kellett volna játszaniuk, ráadásul a meglévő csapatok is igényt tartottak a szóban forgó játékosokra – a terv tehát kudarcra volt ítélve. A BKV Előre háza tájáról komoly anyagi gondokról szóló hírek érkeztek, de Újpesten, a BVSC-nél és a Volánnál sem volt minden rendben. Egyedül a Ferencváros mutatta a stabilitás jeleit.
Pályák tekintetében továbbra is a Kisstadion és a Megyeri úti műjégpálya jelentette a bázist. Habár halvány ígéret volt arra, hogy a hoki visszatérhet a Városligetbe is, ez nem valósult meg, ahogy váratott magára a Millenáris fölé tervezett sátortető kivitelezése is.
Jó hír volt viszont, hogy a Képes Sport Kupa nemzetközi mezőnnyel való megrendezésére ez alkalommal is számítani lehetett.
Újpesten nagy volt a jövés-menés a keretben. Az edző személye nem változott, továbbra is Boróczi Gábor irányította a munkát. Az érkezők oldalán ott volt a Bp. Volán SC-től igazolt hátvéd, Tímár József és a sportiskolások kontingense, Eperjesi Miklós (kapus), Kovács Csaba (hátvéd), Flóra Péter (hátvéd), valamint Bóta Gusztáv (csatár). Az újpesti utánpótlásból a kapus Szadovszky Gábor kacsintgatott egyre erősebben a felnőtt keret felé, mivel Kézeli Pál és Puskás György, habár még egy évig tagjai voltak a keretnek, már a visszavonulás gondolatával foglalkoztak. Hajek Péter, a csapat kiváló hátvédje szintén szögre akasztotta a korcsolyát, bár Boróczi kérésére vésztartalékként még rendelkezésre állt. A távozók névsora azonban még ezzel sem ért véget: a vezetés, általános meglepetésre, elköszönt Zsitva Viktortól, Bánkuti Árpádtól és Klink Jánostól is. Míg utóbbi kettő engedélyt kapott rá, hogy a Bp. Volánban folytassa pályafutását, addig Zsitva kénytelen-kelletlen be kellett, hogy fejezze aktív játékos pályafutását.
Kecskés József szakosztályelnök a következőket nyilatkozta az átalakulásról a Népsport újságírójának: „Az elmúlt bajnokságban, különösen a hajrában, csalódást keltett a csapat játéka. Elsősorban a védelem maradt el a várakozásoktól. Az ekkor bekövetkező formahanyatlás okainak megtalálása és kiküszöbölése fontos feladat volt. A holt idényben egy új, ütőképes csapat kialakítására tettünk erőfeszítést.” Kecskés arról is beszélt, hogy az idősebb és fiatalabb játékosok közötti pályán kívüli és játékbeli ellentétek megbontották a csapategységet, ezért köszöntek el Bánkutitól, Zsitvától és Klinktől. Reményét fejezte ki, hogy Vedres, Palotás és Bálint segíteni fogják majd az utánpótlásból felhozott és a KSI-ből érkezett játékosok munkáját. Arról is szó esett, hogy Boróczi Gábor új taktikát dolgozott ki a keret számára és komolyan készül rá, hogy beépítse a csapatba a Buzás fivéreket, Pék Györgyöt és Baradicsot. A fentiek tükrében talán még a legvérmesebb lila-fehér szurkolóknak is merésznek tűnhetett a Kecskés által meghirdetett cél: „visszahódítani a bajnoki címet!”
A csapat felkészülése, melynek átlagéletkora immáron alig haladta meg a 20 évet, minden más tekintetben a megszokott mederben zajlott. A szárazedzések monotóniáját a Csehszlovákiába szervezett jeges edzőtáborozások törték meg, melyek helyszíne 1972 nyarán és őszén Eperjes és Besztercebánya volt. Utóbbi helyszínről október legvégén, pár nappal a bajnokság kezdete előtt tért haza az együttes, hogy a Megyeri úton folytassa a felkészülést.
A hazai pontvadászat november 5-én a BKV Előre elleni mérkőzéssel vette kezdetét a Kisstadionban.
BKV: Kelemen (kapus), Moletz, Reich, Szongoth, Kövesi, Szabados, Vágási, Bagarusz, Lengyel, Gálfi, Kalotai, Klemm, Tóth, Reinthaller, Mogyoródi, Flandera, Dikk, Turóczy, (Pichler – cserekapus)
Újpest: Vedres Mátyás – Flóra Péter, Kovács Csaba – Bálint Attila, Buzás György, Menyhárt Gáspár – Szeles Dezső, Kovácshegyi Pál – Szigetvári János, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Böle Dezső, Palotás II József – Pék György, Bodor Zsigmond, Baradics János – Eperjesi Miklós (cserekapus)
Az első harmadban az átalakított és alaposan megfiatalított lila-fehérek túlkombinálták a játékukat, de Fodor és Szigetvári találataival így is sikerült kétgólos előnyhöz jutniuk. A 25. percben Böle növelte háromra a fórt, majd Szabados szépítését követően Menyhárt és Buzás György voltak eredményesek. Ekkor már alaposan kidomborodott a két csapat közötti tudáskülönbség, ami a harmadik harmadra még nyilvánvalóbbá vált. Bálint és Menyhárt néhány másodperc eltéréssel vette be Kelemen kapuját (1-7), s bár Moletz még szerzett egy gólt a hazaiak részéről, Pék, Flóra és Kovács találataival végül 2-10 arányban győzött az Újpest.
Két nappal később a Bp. Volán látogatott a Megyeri útra. A tavaszias időjárás ellenére, kiválóan előkészített jég és több mint 600 néző várta a csapatokat. Pikáns összecsapásra lehetett számítani, hiszen a nyáron elküldött Klink János és Bánkuti Árpád több mint egy évtized után először lépett jégre a IV. kerületben ellenfélként. A lila-fehérek összeállítása nem változott az előző játéknaphoz képest. Az első harmadot a mezőnyjáték jellemezte, az egyetlen gól a 8. percben esett, amikor Tasnádi szinte a semmiből szerzett vezetést a vendégeknek. Az Újpest viszont elpuskázott egy kettős emberelőnyt. A szünet után alaposan feljavult Menyhárték játéka és Kovács Csaba góljával a 27. percben az egyenlítés is összejött, míg a Volánnak be kellett érnie egy kapuvassal. Az utolsó harmadra kifejezetten megélénkült a meccs. A 46. percben Szigetvári János találatával már a liláknál volt az előny, ám a csapat a vezetés birtokában visszaállt védekezni, ami a térfélcserét követően alaposan meg is bosszulta magát. A közlekedésiek Szöllős és Farkas révén egy perc alatt két gólt is lőttek, amivel megfordították az eredményt. Mivel a hátralévő időben több gól már nem esett, a Volán, némi meglepetésre 3-2-re győzött a Megyeri úton. Fájó vereség volt ez, amin az a tény sem enyhített, hogy a Népsport tudósítója szerint a játékvezetők két alkalommal is komoly hibát vétettek az Újpest kárára.
November 9-én a BVSC érkezett a IV. kerületbe, ám a mérkőzést a nagy köd miatt 5 percnyi játék után meg kellett szakítani, majd a bírók 15 percnyi várakozást követően a halasztás mellett döntöttek.
Két nappal később következett az idény első derbije a Kisstadionban, ahol a zuhogó eső és a távolban időnként átcikázó villámok ellenére 4000 szurkoló gyűlt össze, hogy biztassa a csapatokat.
FTC: Kovács A. (kapus), Gogolák, Enyedi, Muhr, Korpás, Horváth, Hajzer J., Krasznai, Deák, Bikár, Póth, Molnár, Treplán, Farkas, Kereszty, Mészöly, Havrán
Újpest: Vedres Mátyás – Flóra Péter, Kovács Csaba – Bálint Attila, Buzás György, Menyhárt Gáspár – Kovácshegyi Pál, Timár József – Szigetvári János, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Böle Dezső, Palotás II József – Pék György, Bodor Zsigmond, Baradics János – Buzás Gábor – Eperjesi Miklós (kapus)
Habár Fodor a 3. percben megszerezte a vezetést, a csapat fokozatosan beszorult a harmadába, ám szerencsére Vedres kiválóan védett és a kontrák is igen veszélyesek voltak. A harmad derekán Fodor egy ilyen ellencsapásból volt másodszor is eredményes. A játékrész utolsó öt percében azonban elfogyott az előny, a zöld-fehérek ekkor két gólt is lőttek, a másodikat ráadásul emberhátrányból. A második játékrészben is a hazaiak dominálták a játékot, Vedres azonban továbbra is nagyszerűen védett, ráadásul a 23. percben Szigetvári János ismét eredményes tudott lenni. Talán írni sem kéne, hogy egy remekül kivitelezett kontrából. Az utolsó húsz percben a zöld-fehérek már-már kétségbeesett támadássorozatba kezdtek, ám emellett sok hibával játszottak. A szerencsével azonban nem álltak hadilábon, hiszen Bálint remek lövésénél már csak Fortuna mentette meg őket az újabb újpesti góltól. A megfiatalított lila-fehér együttes remekül állta a sarat, egészen az 59. percig, amikor egyetlen kihagyás elég volt ahhoz, hogy Enyedi egyenlíteni tudjon. A zavar pedig, ahogy az sokszor lenni szokott, sajnos ismét zavart szült: néhány másodperccel a mérkőzés vége előtt Horváth, egy újabb rövidzárlatot kihasználva megszerezte a rivális a győzelmét jelentő gólt.
Ferencváros – Újpesti Dózsa
4-3
(2-2, 0-1, 2-0)
A csapat az örökrangadót követően, november 15-én Olaszországba utazott, ahol két mérkőzést is játszott. Az első összecsapáson 9-4 arányú vereséget szenvedtek a fiúk a Bolzano együttesétől, a másodikon viszont 12-3-ra győztek a Merano ellen. Az utazókeret a következő volt: kapusok – Vedres, Szadovszky; hátvédek – Böle, Kovácshegyi, Palotás, Szeles, Kovács, Baradics, Tímár; csatárok: Szigetvári, Ugrai, Bodor, Bálint, Menyhárt, Buzás Gy., Galambos, Bóta és Lantos.
Eközben Eperjesi, Flóra, Pék és Buzás Gábor az ifjúsági válogatottal a Szovjetunóba utazott, hogy részt vegyenek az Ifjúsági Barátság Versenyen.
December 2-án a válogatott Budapest néven a Kisstadionban lépett jégre, hogy megmérkőzzön az észak-lengyel regionális válogatottal. A 6-5 arányban megnyert mérkőzésen Kovács, Szeles, Galambos, Menyhárt és Bálint képviselte az újpestieket. Utóbbi három játékosunk 1-1 gólt is szerzett. Másnap aztán egy 10-7-es vereség következett, melyen Menyhárt, Szeles, Palotás és Bálint jutott szerephez. Menyhárt ezúttal is eredményes tudott lenni.
A bajnokság 1972. december 4-én folytatódott, méghozzá a félbeszakadt BVSC elleni találkozó újrajátszásával a Megyeri úton.
Újpest: Vedres Mátyás – Kovács Csaba, Flóra Péter – Bálint Attila, Buzás György, Menyhárt Gáspár – Szeles Dezső, Tímár József – Szigetvári János, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Böle Dezső, Palotás József – Pék György, Bodor Zsigmond, Galambos Béla – Buzás Gábor – Eperjesi Miklós (cserekapus)
BVSC: Balogh J. (kapus), Závory, Erendits, Palla, Gyöngyösi, Zsitva B., Bakai, Gregor, Tassy, Fodor B., Szilassy, Juhász, Lendvai, Déri, Kósa, Király, Hoffmann, Tamás
Az 500 szurkoló előtt lejátszott mérkőzés első harmada kiegyenlített játékot hozott. A 6. percben Szigetvári egy kapu előtti kavarodás után szerzett vezetést a hazaiaknak. A második játékrészben a vasutasok nyújtottak jobb teljesítményt és több gólt is szerezhettek volna, Vedres azonban szerencsére ezúttal is remek teljesítményt nyújtott. Tassy a 25. percben egyenlített, Buzás György azonban két perccel később ismét megszerezte a vezetést. Palla a harmad utolsó másodperceiben tudott csak ismét egalizálni. A 2-2-es döntetlenről kezdődő harmadik harmadban a lila-fehérek komoly fölényt harcoltak ki, amit Menyhárt 45. percben szerzett gólja is jelzett. Fordulás előtt Buzás György is belőtte a maga második találatát, majd az 58. percben Pék György is megzörgette Balogh Szúnyog hálóját. A rangadó végén még egy komolyabb csetepaté is kialakult a játékosok között.
Újpesti Dózsa – BVSC
5-2
(1-0, 1-2, 3-0)
Másnap a BKV Előre érkezett a Megyeri útra, igaz, jókora késéssel, mert az autóbusz lerobbant a Zugló és Újpest közötti út során. A csúszás azonban nem a zavarta a Bálint és Menyhárt nélkül felálló lila-fehéreket, akik Eperjesi Miklóssal a kapuban 9-0 arányban verték meg a közlekedésieket. A gólokat Bodor (2), Galambos (2), Fodor, Szigetvári, Bóta, Szeles és Pék szerezték.
December 7-én az első körben Újpesten nyerni tudó Bp. Volán vendégeként lépett jégre a csapat a Kisstadionban. Az első harmad egyértelmű lila-fehér fölényt hozott. Menyhárt a 14. és a 16. percben is betalált Balogh Tibor hálójába, majd Gilián szépítését követően Galambosnak is sikerült gólt szereznie. A folytatásban azonban visszaesett a csapat játéka. A második harmadban Klink, Szöllős, illetve Bánkuti találataival fordítottak a hazaiak, sőt a 48. percben, Klink második góljával már 5-3-ra is vezettek. A térfélcserét követően azonban megrázta magát az Újpest és komoly hajrába kezdett, minek köszönhetően Ugrai az 53., Pék pedig az 55. percben tudott eredményes lenni. A mérkőzés így 5-5-ös döntetlennel ért véget.
December 9-én került sor az idény első hazai örökrangadójára, amire közel 2500 szurkoló volt kíváncsi.
Újpest: Vedres Mátyás – Kovács Csaba, Flóra Péter – Bálint Attila, Buzás György, Menyhárt Gáspár – Szeles Dezső, Tímár József – Szigetvári János, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Böle Dezső, Palotás József – Pék György, Bodor Zsigmond – Eperjesi Miklós (cserekapus)
FTC: Kovács A. (kapus), Gogolák, Enyedi, Bácskai, Muhr, Korpás, Treplán, Krasznai, Farkas, Hajzer J., Deák, Bikár, Horváth, Kereszty, Mészöly, Havrán, Molnár (cserekapus)
Két kihagyott újpesti helyzettel kezdődött a derbi, majd a vendégek fokozatosan átvették az irányítást és Bikár, Bácskai, illetve Deák góljaival 3-0 arányban meg is nyerték az első harmadot. Az Újpest csak a harmad vége felé tudott ismét veszélyes helyzeteket kialakítani, ám ezek rendre ki is maradtak. Jellemző, hogy Szigetvári egy alkalommal már Kovács Antal mellett is elvitte a korongot, végül mégis a kapu mellé lőtt. A 21. percben viszont nem hibázott és végre megszerezte az első hazai gólt, ennek ellenére a helyzetkihasználás továbbra is „katasztrofális” volt. Nem így a vendégeké, akik ugyan a második játékrészben több alkalommal is beszorultak a saját kapujuk elé, egy kontrából újabb találatot tudtak szerezni. A 36. percben azonban sikerült csökkenteni a hátrányt, Fodor Árpád tudott élni egy újabb lehetőséggel. A harmadik harmad kiegyenlített játékot hozott: Havrán góljára, Fodor, Keresztyére Ugrai tudott válaszolni. Az utolsó szót végül Mészöly mondta ki az 57. percben.
Újpesti Dózsa – Ferencváros
4-7
(0-3, 2-1, 2-3)
December 9-én a sorsolás szerint BVSC ellen kellett volna jégre lépnie a csapatnak a Kisstadionban. A vasutasok annak rendje és módja szerint meg is jelentek, ám a lila-fehérek nem voltak sehol. Némi telefonálgatás után kiderült, hogy az Újpest már elutazott Csíkszeredába, hogy december 13-15-én részt vegyenek a December 30. Kupán. A Szövetségben hosszas keresgélés után meg is találták az erre vonatkozó kérelmet, majd az is kiderült, hogy Siraki László, a BVSC egyik vezetőségi tagjai is tudott a dologról. Sőt, Koutny Lajos eredetileg edzésre kérte a jeget, ám mivel a szövetség semmiről sem tájékoztatta őket, végül úgy jelentek meg, mint akik meccsre készülnek…
Az Újpest eközben szép csendesen megkezdte szereplését Erdélyben, ahol a házigazda Sportklub, a Csíkszeredai Líceum és a kolozsvári Agronomia csapatai voltak az ellenfelei. Az első meccset éppen az utóbbiakkal kellett megvívni és talán még az utazás okozta tompaság is ott lehetett a lábakban, amikor 3-3-as állásnál felharsant a jégcsarnokban a végső dudaszó. Másnap a Líceum fiataljai nem okozhattak gondot, a csapat érvényesítette is a papírformát és 9-1 arányú győzelmet aratott. A zárónap következett a Sportklub elleni rangadó, mely egyben a tornaelsőségről is döntött. Az Újpest nagyszerűen kezdte a mérkőzést és az első 15 perc után már 5-0-ás vezetést mutatott az eredményjelző, a szünetben 6-1 volt az állás. A második harmadban még egy gólt berámoltak a lila-fehérek, így az utolsó 20 percben már nem is erőltették a játékot. A 7-3 arányú győzelemnek köszönhetően Boróczi Gábor tanítványai emelhették a magasba a kristálykupát.
December 23-án ismét a Ferencvárossal csaptak össze a lila-fehérek, a helyszín ezúttal a Kisstadion volt, ahová meglepően kevés, csupán 3500 néző látogatott ki.
FTC: Kovács A. (kapus), Treplán, Farkas, Kereszty, Mészöly, Havrán, Gogolák, Enyedi, Krasznai, Hajzer J., Deák, Bikár, Póth, Horváth, Muhr, Korpás, Molnár (cserekapus)
Újpest: Vedres Mátyás – Kovács Csaba, Flóra Péter – Bálint Attila, Buzás György, Menyhárt Gáspár – Szeles Dezső, Tímár Péter – Szigetvári János, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Böle Dezső, Palotás József – Pék György, Bodor Zsigmond, Galambos Béla – Buzás Gábor – Eperjesi Miklós (cserekapus)
A meccs borzasztóan kezdődött és úgy is ért véget a lila-fehérek számára. A Népsportot idézve, „a két csapat egyetlen pillanatig sem volt egy súlycsoportban” egymással. Az első harmadot 4-0, a másodikat 2-1, a harmadikat pedig 3-2 arányban vesztették el a fiúk, így 9-3 arányú vereség lett a vége. A három becsületgólt sorrendben Szeles, Galambos és Szigetvári szerezték.
De az ünnepek előtt más hír is érkezett Újpestről, nem csak az újabb elvesztett örökrangadó ténye: Kecskés József szakosztályelnök bejelentette, hogy habár a Megyeri úti jégpálya néhány csöve meghibásodott, továbbra is képesek lesznek játékra alkalmas jeget biztosítani a csapatok számára. Mint később bebizonyosodott, sajnos a jóslás nem tartozott az erősségei közé…
A válogatott december 27-29-e között, immár hagyományosan, a dániai Pondus Kupán szerepelt. Az utazó keretben Szeles, Bálint, Galambos és Menyhárt képviselte az Újpestet. Eperjesi, Szadovszky, Flóra, Kovács, Pék és a két Buzás testvér eközben az ifjúsági válogatottal a december 27-én kezdődő Európa Bajnokságra készült. A nagyok Koppenhágában előbb 8-4-re legyőzték a bolgárokat, majd a hollandok ellen is nyertek 7-3 arányban. Az utolsó meccsen ugyan kikaptak a betegségektől komolyan tizedelt fiúk a dánoktól 8-3-ra, de a körbeverések következtében így is sikerült az első helyen végezni. Az ifi válogatott végül a harmadik helyen végzett Románia és Svájc mögött.
A bajnokság 1973. január 9-én folytatódott a lila-fehérek számára, akik a BKV Előre vendégeként léptek jégre a Kisstadionban. A csapat a Népsport tudósítója szerint szétesően és elgondolás nélkül játszott a lelkesen robotoló közlekedésiek ellen, akik különösen az utolsó harmadban tudták kiegyenlítetté tenni a mérkőzés képét. A két pont megszerzése, ha izzadtságszagúan is, de összejött a liláknak, akik Buzás 3, Ugrai 2, illetve Palotás és Bálint 1-1 góljával 7-4 arányban győzték le ellenfelüket.
A bajnokság állása:
Nagyjából a bajnokság felénél beigazolódni látszott mindaz, amit Pásztor György és Koutny Lajos a rajt előtt a szegényes szezonról jósoltak. A Ferencváros tulajdonképpen már bajnoknak volt tekinthető. A Volán, az Újpest és a BVSC, messze lemaradva az éllovas mögött, már csak az ezüst és a bronzérem elosztásáért versenghetett egymással a hátralévő fordulókban. Ráadásul a BKV Előre háza tájáról is egyre nyugtalanítóbb hírek érkeztek.
Az ezüstért folyó versenyfutás első csatájára január 11-én került sor a Megyeri úton. A Bp. Volán elleni mérkőzésre kilátogató szurkolók még csak nem is sejtették, hogy hosszú ideig ez lesz az utolsó olyan összecsapás, amit hazai pályán, a IV. kerületben tekinthetnek meg.
Újpest: Vedres Mátyás – Szeles Dezső, Flóra Péter – Bálint Attila, Buzás György, Menyhárt Gáspár – Böle Dezső, Palotás József – Bodor Zsigmond, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Tímár József, Bradics János – Pék György, Galambos Béla, Buzás Gábor – Kovácshegyi Pál – Eperjesi Miklós (cserekapus)
Volán: Balogh T. (kapus), Kolbenheyer, Bánkuti, Földvári, Pápai, Rétfalvi, Ocskay, Vrbanics, Császár, Biricskai, Klink, Farkas, Gilján, Tasnádi, Szöllősi, Miczkiewicz, Mucsányi, Olasz
A lila-fehérek játéka hatalmas javuláson ment át a két nappal korábbi meccshez képest. Az első harmad azonban még kiegyenlített játékot hozott, amelyben Szöllősi a 4. percben a vendégeknek szerzett vezetést. Ugrai Iván a harmad derekén egyenlített, majd Pápai talált be Vedres hálójába. A 19. percben Galambos volt eredményes, így 2-2-es döntetlennel vonultak pihenni a csapatok. A második harmadra beleerősített az Újpest, amit Bálint 21. percben szerzett gólja is jelzett. Menyhárt a 26. percben kettőre növelte az előnyt és bár Szöllősi még szépíteni tudott, a meccs egyes szakaszaiban ötletesen és jól játszó hazaiak a 43. percben Buzás György találatával ismét magabiztosabbá tették a különbséget. Palotás térfélcsere előtt esett gólja pedig végképp eldöntötte a 2 pont sorsát. Az utolsó 10 percben hazai oldalon Menyhárt és Buzás is megszerezte a maga második találatát, amire a közlekedésiek részéről csak Klink tudott válaszolni.
Újpesti Dózsa – Bp. Volán
8-4
(2-2, 2-1, 4-1)
Az ezüstérem megszerzése szempontjából fontos csatát követően újabb megmérettetés várt a csapatra, amikor két nappal később, a BVSC ellenfeleként lépett jégre a Kisstadionban. Az összeállításban több változás is történt. Kovácshegyi és Baradics ezúttal nem léptek jégre, ahogy Kovács Csaba sem, aki az ifjúsági európa bajnokság óta egyszer sem kapott szerepet Boróczi Gábortól. Visszatért viszont a csapat második sorába Szigetvári János, Bodor így megint a harmadik támadótrióban, Pék és Galambos mellett jutott szóhoz. A bekkek tekintetében Flóra ezúttal Palotás Józseffel, míg Szeles Dezső Tímárral került párba, Böle Dezső pedig ötödik hátvédként lett nevezve. A csatárcsere ezúttal Buzás Gábor volt. A változtatások dacára a csapat Volán elleni lendülete kitartott és bár az első gólt csak a 11. percben, Galambos révén sikerült beütni, a harmad utolsó öt percében három újpesti találat is született, sorrendben Szigetvári, Pék és Menyhárt volt eredményes. A második játékrészben is kitartott a lila-fehér lendület, Menyhárt a 26., Pék a 34., míg Bodor a 40. percben vette be a vasutasok kapuját, így 7-0-ás előnyből várták a fiúk az utolsó harmadot. Ebben már érezhetően nem erőltették a játékot és Fodor Béla 2, illetve Zsitva góljaira csak a harmadik találatát is megszerző Pék György tudott válaszolni.
BVSC – Újpesti Dózsa
3-8
(0-4, 0-3, 3-1)
Január 16-án ismét a vasutasok vendégeként léptek jégre a fiúk, de a szurkolók számára nem csak a várható végeredmény szolgáltatott izgalmas beszédtémát. Az aznapi Népsportban látott napvilágot a hír, miszerint a Magyar Jégsport Szövetség súlyos büntetést szabott ki az ifjúsági válogatott négy tagjára: Farkas Andrást (FTC), Kovács Csabát (Újpest) és Németh Györgyöt (KSI) egy évre minden hazai, három évre minden nemzetközi mérkőzéstől eltiltottak, míg Déri Árpád (BVSC) hat hónapot, illetve két évet kapott. A fiatalok bűne mindössze az volt, hogy a svájci Biel kisvárosában, ahol az Ifjúsági Európa Bajnokság küzdelmei folytak szereztek maguknak egy használt motorbiciklit, amivel aztán történt egy apró galiba. A csapatra ügyelő „lelkes kísérők” egyike az esetről kreált egy teljesen megalapozatlan jelentést, a szövetség pedig, meg sem várva a vizsgálat eredményét, eltiltotta a játékosokat. Persze, miután bebizonyosodott, hogy semmi főben járó bűn nem történt, csendesen, fű alatt, a szigorú szankciókat is eltörölték. A „renitenseknek” így végül csak fél évet kellett kihagyniuk…
A mérkőzést egyébként ezúttal is a jó formába lendült Újpest nyerte meg, méghozzá imponáló magabiztossággal. Az 55. percben már 7-0-ra is vezetett a csapat, a vasutasok csak ezt követően tudtak két találattal kozmetikázni az eredményen. Lila-fehér részről Bálint Attila 3, Bodor, Buzás György, Szeles és Szigetvári 1-1 alkalommal volt eredményes.
A BVSC 7-2 arányú legyőzését követően, január 18-án már a BKV Előre együttese volt az ellenfél. Az Újpest a Kisstadionban kímélet nélkül érvényesítette a papírformát és Bálint 3, Bodor és Ugrai 2-2, valamint Galambos, Buzás Gy., Pék és Menyhárt 1-1 találatával 11-2-re legyőzte a közlekedésieket is.
Két nap múlva került sor a Ferencváros elleni újabb mérkőzésre, amire 3500 szurkoló látogatott ki az Istvánmezei útra.
FTC: Kovács A. (kapus), Enyedi, Gogolák, Póth, Bikár, Deák, Treplán, Hajzer J., Horváth, Muhr, Korpás, Kereszty, Mészöly, Havrán, Bácskai, Hajzer T., Molnár (cserekapus)
Újpest: Vedres Mátyás – Palotás József, Flóra Péter – Bálint Attila, Buzás György, Menyhárt Gáspár – Szeles Dezső, Tímár József – Szigetvári János, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Böle Dezső – Pék György, Bodor Zsigmond, Galambos Béla – Buzás Gábor
Lila-fehér rohamokkal indult a mérkőzés, melyek egy érvénytelenített találatban csúcsosodtak ki és ahogy az már sokszor lenni szokott, szinte a következő támadásból vezetést szerzett az ellenfél. Az Újpest továbbra is jól játszott, ám a helyzetek rendre kimaradtak és a harmad felén túl a Fradi kettőre növelte az előnyét. A 14. percben aztán Buzás Gábor révén végre megtört a jég, majd három perccel később, Palotás József találatával az egyenlítés is összejött. A második harmad zöld-fehér góllal indult, de Buzás Gábor másodszor is bevette Kovács kapuját és egalizált. Az Újpest ezt követően gyors és veszélyes támadásokat vezetett, ám a kihasználásuk terén már nem jeleskedtek a játékosok, miközben a védekezésben elkövetett hibákat a Ferencváros négy góllal büntette meg és ezekre csak Ugrai tudott válaszolni. Az utolsó harmadra érezhetően szárnyaszegetten korcsolyáztak ki a lila-fehérek. A 44. percben Gogolák László szerzett újabb gólt a riválisnak, míg a mérkőzés utolsó gólját Szigetvári János lőtte a 47. percben.
Ferencváros – Újpesti Dózsa
8-5
(2-2, 5-2, 1-1)
Az elvesztett rangadó miatti búslakodásra nem sok idő maradt, hiszen három nappal később máris ott volt az ezüstcsata újabb összecsapása a Bp. Volán együttese ellen. A csapatok sűrű havazásban kezdték meg a játékot, melynek során az Újpest a 33. percre Pék, Ugrai, Szigetvári és Bálint góljaival 4-1-es előnyt épített ki magának. Ezt követően azonban Tasnádi szépített, majd a harmadik harmad elején Bánkuti egyre csökkentette a közlekedésiek hátrányát. Izgalmas hajrára lett volna a kilátás, de a 44. percre a hóesés már irreálissá tette a folytatást, így a bírók félbeszakították a meccset. A szabályok értelmében a szövetség később a pályán elért eredményt hagyta jóvá, így a lila-fehérek értékes két ponttal gazdagodtak és valószínűleg csak kevéssé bánták, hogy nem játszhatták le az elmaradt 16 percet.
Január 25-én ismét a vasutasok ellen kellett jégre lépni a fiúknak.
BVSC: Balogh J. (kapus), Bakai, Závory, Palla, Gyöngyösi, Zsitva B., Király, Erendits, Tassy, Kiss, Szilassy, Juhász, Fodor B., Rakitovszky, Kósa, Mondits, Losonci (cserekapus)
Újpest: Vedres Mátyás – Palotás József, Flóra Péter – Bálint Attila, Buzás György, Menyhárt Gáspár – Szeles Dezső, Böle Dezső – Ugrai Iván, Buzás Gábor, Pék György – Tímár József – Bodor Zsigmond, Fodor Árpád, Szigetvári János – Galambos Béla – Eperjesi Miklós (cserekapus)
Az ellenfél játéka alaposan meglepte a lila-fehéreket, akik a 10. percben már háromgólos hátrányban voltak, Pék György csak a 15. percben tudott szépíteni. A második harmadra alaposan felpörgött az Újpest és Szeles 22. percben lőtt góljával, már csak egy volt a hátrány. Egymást követték a helyzetek, csupán a nagyszerű formában védő Balogh János akadályozta meg a levegőben lógó egyenlítést. Az utolsó játékrész is a lila-fehér fölény jegyében telt. Bálint az 51. percben egyenlített, ám két minutummal később ismét a vasutasoknál volt az előny: Palla használt ki egy kapu előtti kavarodást. Mivel a hátralévő időben több gól már nem esett, az ellenfél két értékes bajnoki ponttal gazdagodott.
BVSC – Újpesti Dózsa
4-3
(3-1, 0-1, 1-1)
A bajnokság állása:
A következő napokban a válogatott Lengyelországba utazott, hogy február 1-4. között megmérkőzzön a vendéglátó Krynica és a Legia Warszava együttesével, valamint a lengyel ifjúsági válogatottal. A három döntetlennel hazatérő csapatban Szeles, Bálint, Flóra, Menyhárt és Galambos képviselték az Újpestet.
Február 7-én a Bp. Volán elleni mérkőzéssel folytatódott a bajnokság, melyből tulajdonképpen már csak egy kör volt hátra. A tét nem volt kicsi: győzelem esetén a lila-fehérek nagy lépést tehettek az ezüstérem megszerzése és a Képes Sport Kupában való részvéte felé (a kiírás szerint a nemzetközi tornán az OB első három helyezettje indulhatott a megszerezhető bajnoki extrapontokért), míg egy esetleges vereség a mezőny összesűrűsödését jelentette volna. Boróczi Gábor azért óvatosan nyilatkozott a hátralévő időszakról: „A hazai pálya hiánya kizökkentette a csapatot, de bízom abban, hogy a hajrában megint a régi lesz a gárda, s részt vehetünk a KS tornán, amely fiataljaink számára nyújt kitűnő tapasztalatszerzést.”
Volán: Balogh T. (kapus), Kolbenheyer, Bánkuti, Földvári, Klink, Rétfalvi, Ocskay, Vrbanics, Császár, Pápai, Farkas, Gilján, Tasnádi, Szöllősi, Biricskai, Rasztovszky, Kovalcsik (cserekapus)
Újpest: Vedres Mátyás – Palotás József, Flóra Péter – Bálint Attila, Buzás György, Menyhárt Gáspár – Szeles Dezső, Tímár József – Szigetvári János, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Böle Dezső, Kovácshegyi Pál – Pék György, Bodor Zsigmond, Buzás Gábor – Galambos Béla – Eperjesi Miklós (cserekapus)
Az első két harmad szoros és izgalmas küzdelmet hozott, amelyben Palotás 1. percben szerzett góljával az Újpest szerzett vezetést, Bánkuti azonban a 12. percben egyenlíteni tudott. A második játékrész ismét lila-fehér góllal indult, Ugrai járt túl Balogh Tibor eszén. Két perccel később Böle Dezső növelte kettőre az előnyt, majd újabb öt perc múlva Bálint mattolta a Volán kapusát. Ezt követően azonban fordult a szerencse és Ocskay, valamint a másodszor is eredményes Bánkuti találataival felzárkóztak a közlekedésiek. Az utolsó harmad így egy gólos újpesti vezetésről indult. A 46. percben Bodor Zsigmond szerzett gólt, amire Tasnádi válaszolt, majd a térfélcserét követően Fodor Árpád volt eredményes és bár Pápai Gyula az 58. percben még faragott a Volán hátrányán, az eredmény a továbbiakban már nem változott.
Bp. Volán – Újpesti Dózsa
5-6
(1-1, 2-3, 2-2)
Másnap a BKV Előre volt a csapat ellenfele, s bár a közlekedésiek az első két harmadban jól tartották magukat és helyenként szép támadásokat is vezettek, a harmadik húsz percre összeroppant a gárda és a lila-fehérek tetszés szerint lőtték a góljaikat. A 12-0 arányú győzelemből Szigetvári 3, Buzás György és Fodor Árpád 2-2, míg Buzás Gábor, Galambos, Ugrai, Pék, valamint Szeles 1-1 találattal vették ki a részüket.
Február 10-én aztán nyilvánosan is robbant a bomba: a BKV Előre küldöttgyűlése megszavazta a jégkorong szakosztály feloszlatását. Megnyugtatásként azért azt is bejelentették, hogy az együttes az idényt még végigjátssza, ám azt követően végleg lehúzzák a rolót.
Nagyjából ezzel egyidőben lépett jégre az Újpest a Kisstadionban, hogy újból megmérkőzzön a Bp. Volán csapatával. A lila-fehérek az első harmadban nagyszerű játékkal lepték meg ellenfelüket. Gyors és korszerű akciókat vezettek a jégen, melyek során öt alkalommal is sikerült mattolni a közlekedésiek hálóját védő Kovalcsik Pétert. Sorrendben Galambos, Menyhárt, Ugrai, Bodor és megint Menyhárt voltak eredményesek. A túloldalról csak Bánkuti tudott feliratkozni a gólszerzők listájára. A második játékrészben a szép játék helyét átvette a keménykedés. Az újpestiek szinte egymásnak nyitogatták az ajtót a büntetőpadon, a Volán többször is kettős emberelőnybe került, de nem tudott élni a lehetőségekkel. A lila-fehérek viszont két élményszámba menő gólt is lőttek, mindkettőt Bálint Attila jegyezte. Az utolsó húsz percre csökkent a feszültség és a játék intenzitása is. Bodor lőtt még egy újpesti gólt, amire kettővel válaszolt a Volán, kialakítva a végeredményt.
Bp. Volán – Újpesti Dózsa
3-8
(1-5, 0-2, 2-1)
Három nappal később a Ferencváros a soros ellenfél, a lényegében már tét nélküli derbire 3500 néző volt kíváncsi.
FTC: Kovács A. (kapus), Hajzer J., Krasznai, Póth, Bikár, Deák, Gogolák, Enyedi, Balogh, Treplán, Kereszty, Mészöly, Bácskai, Horváth, Muhr, Korpás, Hajzer T., Molnár (cserekapus)
Újpest: Eperjesi Miklós – Palotás József, Flóra Péter – Bálint Attila, Buzás György, Menyhárt Gáspár – Szeles Dezső, Tímár József – Szigetvári János, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Böle Dezső, Baradics János – Pék György, Bodor Zsigmond, Galambos Béla – Buzás Gábor – Szadovszky Gábor (cserekapus)
Az esős időben, nehéz jégen megrendezett mérkőzés egy perces gyászszünettel kezdődött Vedres Mátyás édesapjának, Vedres Józsefnek az emlékére. A csapatok nehezen lendültek játékba, így az első harmad enyhe zöld-fehér mezőnyfölényét követően, egy gólos hátránnyal vonult az öltözőbe a csapat. A szünet után érdekes, jó iramú folytatást láthatott a közönség. Az Újpest első támadótriója nagyszerűen kezdett, egyik villámgyors támadást vezették a másik után és a lila-fehérek Galambos (21.p.), Menyhárt (24.p.), valamint Bálint (28.p.) találataival rövid idő alatt három gólt is ütöttek. Ezt követően Enyedi szépített, majd egy komolyabb verekedés alakult ki Eperjesi kapuja előtt, minek következtében – csodák csodája – egyedül Ugrai került 5 percre a büntetőpadra. Az ítéletet még a Népsport tudósítója is elfogultnak és egyoldalúnak tartotta. A IX. kerületiek éltek is a tálcán kapott lehetőséggel és három gólt ütve a harmad végéig megfordították az állást. Az utolsó húsz percben két zöld-fehér találattal szemben újpesti oldalról már csak Menyhárt tudott a hálóba találni.
Ferencváros – Újpesti Dózsa
7-4
(1-0, 4-3, 2-1)
1973. február 15-én került megrendezésre a bajnokság utolsó mérkőzése, melyen az ellenfél a BVSC volt. A játék a Kisstadionra zúduló eső miatt másfél órás csúszással vette kezdetét, meglehetősen lagymatag iramban. Az Újpest többet támadott, de az akciók nem voltak különösebben veszélyesek. Palotás azért a 8. percben bevette a vasutasok hálóját, míg az egyenlítő Zsitva Béla hét minutával később mattolta Eperjesit. A második harmadbab a BVSC átvette az irányítást és Palla góljával a 38. percben a vezetést is megszerezték, majd szünet után kettőre nőtt a vasutas előny. Ám az Újpest sem lőtte még el az összes puskaporát: Bodor az 54. percben szépített, a második gólját is megszerző Palotás József pedig a négy perccel később kiegyenlített. A vége így 3-3 lett.
A bajnokság állása a Képes Sport Kupa előtt:
A február 23-án kezdődő KS Kupában az „alapszakasz” első három helyezettje harcolhatott tovább a bajnoki extra pontokért. Egyszerű volt a metódus: az adott csapat tornán megszerzett pontjait hozzáadták a bajnokság során megszerzett pontokhoz, így alakítva ki a végső eredményt.
Előbb azonban a válogatott játszott még két meccset Románia ellen a Kisstadionban: az elsőn 4-3 arányban győztek a fiúk, a másodikat viszont 2-4-re elveszítették. A két összecsapáson Bálint, Szeles, Galambos és Menyhárt képviselték a klub színeit.
Következhetett hát a Képes Sport Kupa, ahol a lengyel ifjúsági válogatott volt az újpestiek első ellenfele. A lila-fehérek számára nem okozott gondot a két pont megszerzése és Galambos, illetve Menyhárt 2-2, valamint Bodor, Bálint, Ugrai, Pék és Szigetvári 1-1 góljának köszönhetően, 9-4 arányban győzedelmeskedtek.
Másnap, február 24-én került sor az idény ötödik örökrangadójára. A Kisstadionban 4500 szurkoló volt kíváncsi arra, hogy vajon a KSK keretei között is folytatódik-e a zöld-fehérek győzelmi sorozata.
FTC: Kovács A. (kapus), Enyedi, Gogolák, Póth, Bikár, Deák, Hajzer J., Krasznai, Treplán, Kereszty, Mészöly, Havrán, Horváth, Muhr, Korpás
Újpest: Eperjesi Miklós – Palotás József, Flóra Péter – Bálint Attila, Buzás Gábor, Menyhárt Gáspár – Szeles Dezső, Tímár József – Szigetvári János, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Böle Dezső – Pék György, Bodor Zsigmond, Galambos Béla
Az első percekben változatos játék folyt a jégen, majd a Ferencváros átvette az irányítást és egy kapu előtti kavarodásból a vezetést is sikerült megszereznie. Ezt követően hosszú percekre beszorult az Újpest, de a Fradi nem élt a lehetőségeivel. A 12. percben aztán Szigetvári egy gyors kontrából egyenlített, Galambos pedig két minutummal később a vezetést is megszerezte – szintén ellenakcióból. A második harmadban a rivális mindent megtett az egyenlítésért, de az Újpest okosan lassította a játékot, a helyzetekkel pedig kiválóan gazdálkodtak a játékosok. A 27. percben Bálint, a harmincharmadikban Galambos, majd két percre rá ismét Bálint volt eredményes. Bár a szünet előtt Bikár még betalált, a lila-fehérek 5-2-es előnyről várták a záró játékrészt, mely sűrű hóeséssel köszöntötte a csapatokat. Galambost ez nem zavarta és a 44. percben már a harmadik találatát lőtte a Fradi a hálójába. A térfélcserét megelőzően – csakhogy le ne maradjon, Bálint is triplázni tudott, Mészöly viszont büntetőt hibázott. Az utolsó tízperc elején az FTC gyors ütemben két gólt is szerzett, de Bálint Attila negyedik találata végleg eldöntötte a két pont sorsát. Az utolsó két percre alaposan felpaprikázódott a hangulat, amit Tímár és Horváth verekedése is jól jelzett. Ráadásul a vereséget elviselni képtelen zöld-fehér szurkolók is rátámadtak az újpesti játékosokra. A rendezők szinte tehetetlenül szemlélték, ahogy üvegek, felszaggatott padok repülnek a lila-fehérek felé… Jellemző módon egy üveg a ferencvárosi Muhr fejét találta telibe, a sebet öt öltéssel kellett összevarrni. A meccs krónikájához tartozik, hogy Horváth 3, Tímár pedig 2 meccses eltiltást kapott.
Másnap a csapat a bolgár Akademik Szófia jégkorongozóival mérte össze erejét, ám a felforgatott összeállításban, foghíjasan jégre lépő lila-fehérek nem tudták megismételni előző napi jó teljesítményüket. Ebben talán a rangadó ki nem pihent fizikai és idegi fáradtsága is szerepet játszhatott. Akárhogy is, a meccset a bolgárok nyerték 4-3 arányban, az újpesti gólokat Menyhárt és a duplázó Pék szerezték.
Egy nap pihenő után, február 27-én már a BVSC volt az ellenfél és a lila-fehérek magabiztos játékkal, Galambos 2, valamint Pék és Szigetvári 1-1 góljával 4-1-es győzelmet arattak a vasutas sportklub jégkorongozói ellen.
A zárónapon a Besztercebánya együttese volt az ellenfél. Az Újpest jól kezdett és Galambos, illetve Bálint találataival a 12. percre kétgólos előnyre tett szert, a csehszlovákok azonban a harmad utolsó öt percében ki tudtak egyenlíteni. A középső játékrészben egyik csapat sem tudott a hálóba találni, de a 44. percben Bálint ismét a lila-fehéreknek szerzett vezetést. A győzelmet azonban nem sikerült kivívni, mert a Besztercebánya négy perccel a meccs vége előtt egyenlíteni tudott, így döntetlen, 3-3 lett a végeredmény.
A Képes Sport Kupa végeredménye:
Az előzetesen meghatározottak szerint tehát a Ferencváros 8, az Újpest 7, a BVSC 0 extra ponttal növelte bajnoki teljesítményét.
Az Országos Bajnokság végeredménye:
Az 1972-1973. évi idény a Hollandiában március 9. és 18. között megrendezésre kerülő C-csoportos jégkorong világbajnoksággal ért véget. A magyar válogatott keretében Szeles Dezső, Galambos Béla, Bálint Attila, Ugrai Iván és Menyhárt Gáspár képviselte az Újpest együttesét. A csapat a nyitómeccsen 9-0 arányban verte Nagy-Britanniát, majd 5-3-ra kikapott a házigazdáktól. Kína ellen 9-6-ra, Franciaország ellen 7-1-re nyertek a fiúk, majd jött egy 0-6-os vereség Norvégiától. Az utolsó két mérkőzés győzelemmel ért véget: Bulgária ellen 5-1, Dániával szemben 11-5 volt a végeredmény. A válogatott így Norvégia és Hollandia mögött a harmadik helyen végzett. A további sorrend Bulgária, Kína, Franciaország, Dánia és Nagy-Britannia volt.
A bajnoki ezüstérmet szerző Újpesti Dózsa 1972-1973. évi kerete:
Kapusok: Eperjesi Miklós, Szadovszky Gábor, Vedres Mátyás
Hátvédek: Baradics János, Böle Dezső, Flóra Péter, Kovács Csaba, Kovácshegyi Pál, Palotás József, Szeles Dezső, Tímár József
Csatárok: Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Bóta Gusztáv, Buzás Gábor, Buzás György, Fodor Árpád, Galambos Béla, Lantos Gábor, Menyhárt Gáspár, Pék György, Szigetvári János, Ugrai Iván
ErSzob
Kövess Minket a Facebookon is! Újpesti Jégkorong Történelem