A magyar jégkorongozás helyzete 1975 tavaszán-nyarán sem festett szebben, mint egy évvel korábban és Újpesten sem látszott nyoma annak, hogy a csapat életében kézzelfogható változás állna be. A játékosmozgás minimális volt: a szállingózó hírek szerint Galambos Béla, a lila-fehérek rutinos csatára a BVSC felé kacsintgatott, végül aztán egy idény kihagyás után a Ferencvárosnál folytatta pályafutását. A reaktivált Rozgonyi György viszont végleg szögre akasztotta a korcsolyát. Az érkezők oldalán ezúttal is az utánpótlásból felhozott fiatalokat lehetett feljegyezni: Zsidákovics Ferencet kapus poszton, Hetzer Zoltánt a védelemben, míg Kucsera Pétert a csatársorban vethette Boróczi Gábor vezetőedző.
A felkészülés szintén az előző években megszokott módon zajlott, a munkát csupán az nehezítette, hogy Szeles Dezső, Pék György és a csapatkapitány, Palotás József is makacs sérüléssel bajlódott, s közülük csak az utóbbi vált bevethetővé az 1975. november 5-én kezdődő Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmeire. A helyzet a csapatok létszáma terén sem változott: a Kisstadionban rendezett tornára – ahogy magára a bajnokságra is – a megmaradt négy szakosztály, azaz a Bp. Volán, a BVSC, az FTC és az Újpest nevezett.
A lila-fehérek a BVSC ellen kezdték meg az idényt.
Újpest: Eperjesi Miklós – Palotás József, Schilling Győző – Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Menyhárt Gáspár – Kovács Csaba, Flóra Péter – Kucsera Péter, Buzás György, Buzás Gábor – Hetzer Zoltán – Lantos Gábor, Legéndi Imre, Fodor Béla
BVSC: Balogh J. (kapus), Császár, Michnyák, Zsitva B., Gyöngyösi, Palla, Gregor, Erendits, Szilassy, Tassi, Závory, Tóth, Bakai, Kevevári, Rakitovszky
A meccs egyáltalán nem indult jól, hiszen Babán József tanítványai a 4. percben már 3-0 arányban vezettek, amire Buzás György csak a harmad utolsó másodperceiben tudott válaszolni. Szünet után a vasutasok sokat játszottak emberhátrányban s ezt a lila-fehérek alaposan ki is használták. Menyhárt Gáspár a 24. és a 26. percben is betalált Balogh János hálójába. Majd két perccel később Flóra Péter a vezetést is megszerezte. Az utolsó húsz percben először felváltva estek a gólok: Bálint találatára Palla válaszolt, majd a fordulás után Menyhárt és Závory voltak eredményesek. A meccs az 57. percben dőlt el, amikor Buzás Gábor ismét kettőre növelte az újpesti előnyt, míg a végszót Kovács Csaba mondta ki az utolsó másodpercekben.
Újpesti Dózsa – BVSC
8-5
(1-3, 3-0, 4-2)
Két nappal később a Ferencvárossal csapott össze a lila-fehér gárda a Kisstadionban közel 2000 szurkoló előtt. Mivel a rutinos csapatkapitány, Palotás József kisebb sérülés miatt nem tudta vállalni a játékot, a fiatal Hetzer Zoltán játszott a helyén, máskülönben az összeállítás megegyezett a vasutasok ellenivel. Az idény első derbijét végül a zöld-fehérek nyerték 5-1 arányban, az újpesti gólt Menyhárt szerezte a 26. percben.
Két nappal később került sor a Bp. Volán elleni mérkőzésre, ami a második hely sorsáról döntött. Jó hír volt, hogy Palotás ismét ott volt a jégen, ráadásul a vezetést is sikerült gyorsan megszerezni, még egy perc sem telt el, amikor Bálint közelről bevette Kovalcsik kapuját. Az 5. percben Schilling Győző ütésért ötperces büntetést kapott, mégis Menyhárt lőtt újabb gólt, amire a Volán viszonylag gyorsan válaszolt. Kiváló 17-esünk azonban nem nyugodott és a 10. percben újabb hátrányos találattal keserítette a közlekedésiek kispadját vezénylő Tipold Györgyöt és Jakabházy Lászlót. Pedig a sorozatnak még nem is volt vége, hiszen a szünetig Bodor és Buzás György is bevette az ellenfél hálóját. A második harmadban a Volán mindent egy lapra feltéve támadott és szinte a kapujához szegezte az Újpestet. Az offenzíva eredményes volt: Németh György és Rétfalvi góljaival az ellenfél egy találatra zárkózott. Ekkor azonban ismét fordult a kocka, a lila-fehérek megrázták magukat és a 37. percben Bodor növelte az előnyt. A harmadik harmadra ellaposodott a játék, s bár így is sok volt a helyzet, újabb gól már nem esett. Az Újpest 6-4 arányú győzelme kupa ezüstöt ért.
Az MNK végeredménye:
A bajnokság az Újpest számára november 25-én kezdődött. A nyitányon ismét a Bp. Volán volt az ellenfél, ám ezúttal a Kisstadion helyett a Megyeri út volt a helyszín. A korábbi sérültek közül már csak Pék György nem tudta vállalni a játékot, így Boróczi Gábor a következő csapatot küldte a jégre:
Újpest: Eperjesi Miklós – Palotás József, Schilling Győző – Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Menyhárt Gáspár – Kovács Csaba, Flóra Péter – Buzás György, Buzás Gábor, Lantos Gábor – Szeles Dezső, Hetzer Zoltán – Legéndi Imre, Fodor Béla, Kucsera Péter – Zsidákovics Ferenc (cserekapus)
Volán: Kovalcsik (kapus), Ocskay, Németh, Gilján, Pápai, Vrbanics, Fodor, Szigetvári, Kövesi, Farkas, Haiden, Kiss, Rétfalvi, Tasnádi, Szabados, Veress (cserekapus)
A mérkőzés meglehetősen alacsony színvonalat hozott, bár a közel 500 főnyi szurkoló már a 4. percben láthatott egy gólt, igaz nem hazait. Kövesi távoli lövése talált utat Eperjesi hálójába. A csapkodó, ötlettelen játék végére Lantos Gábor tett pontot, amikor hat másodperccel a harmad vége előtt beköszönt Kovalcsik Péternek. A nívó a második játékrészben sem emelkedett, viszont Menyhárt Gáspár nem kívánt változtatni a jól bevált recepten és hat szekundummal a dudaszó előtt megszerezte a vezetést a liláknak. A harmadik harmad 47. percében Bodor kettőre növelte az előnyt, mire az addig nyugodt mederben csordogáló mérkőzésen elszabadultak az indulatok. Egymás után több verekedés is kirobbant, ám az eredmény már nem változott.
Újpesti Dózsa – Bp. Volán
3-1
(1-1, 1-0, 1-0)
Másnap nagyjából 200 szurkoló gyűlt össze a Kisstadionban, hogy megtekintse a csapat BVSC elleni mérkőzését. Az összeállítás csupán annyiban változott, hogy a kisebb sérülést szenvedett Fodor Béla ezúttal nem lépett jégre. A nagy iramban kezdődő játék már a 4. percben gólt hozott: a fiatal Legéndi Imre ugrott ki a védők között és magabiztosan lőtt Balogh János hálójába. A vasutasok szinte azonnal sebességet váltottak és Szilassy Béla két találatával átvették a vezetést. A második harmad elején Menyhárt egyenlített és a lila-fehérek, a lendületet kihasználva sorban vezették a veszélyesebbnél veszélyesebb támadásokat, Balogh kapus azonban tartotta a lelket a vasutasokban – legalábbis a 25. percig. Ekkor Lantos kotorta be a kapuba a korongot egy kavarodást kihasználva. A játékrész végén Zsitva Béla egy sistergős bombával egyenlített, s mivel az utolsó húsz percben már nem esett gól, az összecsapás 3-3-as döntetlennel ért véget.
December 5-én derbire készülődtek a Megyeri úton. Örömre adott okot, hogy a hosszú ideje hiányzó Pék György végre visszatérhetett a csapatba, Szeles Dezső azonban továbbra sem állt rendelkezésre és sajnos Palotás József is újabb sérülést szenvedett a csapat utolsó edzésén. A két rutinos játékos hiánya bizony érzékenyen érintette a védelmet.
Újpest: Eperjesi Miklós – Flóra Péter, Kovács Csaba – Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Menyhárt Gáspár – Böle Dezső, Schilling Győző – Pék György, Buzás György, Buzás Gábor – Hetzer Zoltán – Lantos Gábor, Legéndi Imre, Fodor Béla – Kucsera Péter
FTC: Kovács A. (kapus), Enyedi, Farkas, Kereszty, Mészöly, Havrán, Hajzer T., Deák, Póth, Muhr, Schilling P., Fekete, Rasztovszky, Földvári
Több mint 2000 szurkoló figyelte, ahogy útjára indul a pakk. Az első percekben a vendégek játszottak fölényben és a 6. percben sikerült is megszerezniük a vezetést. A gólt követően kiegyenlítődött a játék, a kapuk felváltva forogtak veszélyben. A harmad derekán kettőre nőtt az FTC előnye, ám Pék György a 17. percben csökkentette a hátrányt, majd szünet után Buzás Gábor egyenlített. A meccs felénél Buzás György révén a vezetést is sikerült megszerezni, ám a zöld-fehérek viszonylag gyorsan válaszoltak, majd a 34. percben már ismét ők voltak előnyben. Habár Menyhárt Gáspár villámgyorsan egyenlített, a vendégek – még mindig a 34. percben – újabb gólt szereztek, sőt a játékrész végén emberhátrányból is sikerült betalálniuk Eperjesi hálójába. Az utolsó harmad már csapkodó, gyenge színvonalú játékot hozott, melynek során az eredmény nem változott.
Újpesti Dózsa – Ferencváros
4-6
(1-2, 3-4, 0-0)
Négy nappal később a Bp. Volán vendégeként lépett jégre a csapat a Kisstadionban. Az összeállításban nem történt változás, Lantos révén pedig már a 3. percben sikerült megszerezni a vezetést. A közlekedésiek rákapcsoltak és a volt újpesti csatár, Fodor Árpád két találatával a 24. percre átvették a vezetést. Ezt követően újabb fordulat következett: előbb Pék váltott gólra egy emberelőnyt, majd a 31. percben egy villámgyors támadás végén Bálint szerezte vissza a vezetést. Igaz, nem hosszú időre, hiszen a Volán gyorsan egyenlített. A harmadik harmad 2. percében Pék belőtte a második gólját, majd Bálint átadásából Menyhárt növelte kettőre az előnyt. A térfélcserét követően előbb a gerincsérülést szenvedett Ocskay Gábort kellett kórházba szállítaniuk a mentőknek, majd Fodor Béla vette be Kovalcsik hálóját, s bár Szigetvári révén a Volán még lőtt egy gólt, az Újpest 6-4 arányú győzelemmel gyűjtötte be a két bajnoki pontot.
December 12-én a BVSC vizitált Újpesten. Az összecsapásra kilátogató mintegy 300 szurkoló az első percekben csendes mezőnyjátékot figyelhetett, majd Bálint Attila a 9. percben emberhátrányban elcsent egy korongot, átcselezte magát a védőkön és fonákkal nagy gólt lőtt Balogh János hálójába. Szünet után ismét ő volt eredményes, ezúttal Menyhárt passzát pördítette a gólvonal mögé. A vasutasok egy kapu előtti kavarodást kihasználva szépítettek, ám az Újpest lendülete nem tört meg. Bodor a 32., Buzás Gábor a 33. percben mattolta az ellenfelet, s bár Závori révén a BVSC még a szünet előtt zárkózni tudott, Pék György az 55. percben minden kérdést eldöntött. Rakitovszky utolsó másodpercekben esett gólja már csak szépségtapasz volt. Az 5-3 arányban megnyert mérkőzést a lefújás után egy komoly verekedés tette még emlékezetesebbé a szurkolók számára.
December 16-án ismét a Bp. Volánt látta vendégül a csapat. Bár az első harmad alacsony színvonalat hozott, az egyre jobb formába lendülő lila-fehérek Pék és Bálint révén kétgólos előnyre tettek szert. A meccs derekán Szigetvári szépített, ám a csapatkapitány, Palotás József a 32. percben ismét kettőre növelte az előnyt, majd egy percre rá Bálint Attila is betalált. A meccs eldőlni látszott, annál is inkább, mivel a közlekedésiek védelme meglehetősen gyengén muzsikált, ám a 36. percben a Volán két gólt is szerzett, amivel ismét szorossá tette az állást. Bálint azonban nem hagyta annyian a dolgokat és szinte azonnal megzörgette Kovalcsik hálóját és a szünet előtt még Buzás Gábor is eredményes tudott lenni. A záró húsz perc kiegyenlített játékot hozott. Vendég részről Haiden és Szigetvári, hazai oldalról Schilling és a triplázó Bálint növelte a gólok számát. A végeredmény így 8-5 lett.
Három nappal később ismét a Ferencváros látogatott el a Megyeri útra, ahol mintegy 1000 szurkoló várta a csapatok jégre lépését. Boróczi Gábor a mérkőzés előtt a következőket nyilatkozta a Népsport újságírójának: „Remélem, hogy fel tudjuk venni a versenyt a bajnokcsapattal. Bármennyire is furcsának tűnik, de a 6-4-es vereséggel végződött mérkőzésen mutatott játék reményt ad a sikerre. Három sorral fogunk játszani és bízom a hazai pálya előnyében is.”
Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Palotás József – Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Menyhárt Gáspár – Kovács Csaba, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Buzás Gábor – Schilling Győző, Hetzer Zoltán – Lantos Gábor, Fodor Béla, Legéndi Imre – Kucsera Péter – Zsidákovics Ferenc (cserekapus)
FTC: Kovács A. (kapus), Enyedi, Farkas, Kereszty, Mészöly, Havrán, Hajzer T., Rasztovszky, Földvári, Póth, Muhr, Schilling P., Deák, Balogh T. (cserekapus)
Habár az első harmadban a vendégek játszottak enyhe fölényben az első nagy helyzetet Bálint révén a lilák hagyták ki. A feszültségre jellemző, hogy a harmad közepén Póth és Bálint verekedésbe bonyolódott, amiért mindketten 5 perces büntetést kaptak. Néhány másodperccel a szünet előtt a zöld-fehérek a vezetést is meg tudták szerezni. A második játékrészben az Újpest komoly offenzívába kezdett, melynek eredményeként Pék és Lantos 25. és 26. percekben lőtt góljaival sikerült is megfordítani az eredményt. A harmadik harmadra fokozódott az iram, mindkét csapat nyílt sisakkal hajtott a győzelemért. A 46. percben azonban a lilák elcserélték magukat és megítélt emberelőnyből a vendégek eredményesek voltak. A hátralévő időben viszont már nem esett több gól.
Újpesti Dózsa – Ferencváros
2-2
(0-1, 2-0, 0-1)
Az ünnepek előtt, december 23-án a Kisstadionban is összecsapott egymással a két ősi rivális. A mérkőzésre több mint 2000 szurkoló váltott jegyet. Az Újpest összeállítása csupán annyiban változott, hogy Kucsera Péter ezúttal nem lépett jégre, míg a riválisnál Mészöly helyett Szabó játszott. A lila-fehérek kezdtek jobban és a 8. percben Bálint emberhátrányban lőtt góljával meg is szerezték a vezetést. Két perccel később Palotás is betalált – a gólpasszt, rendhagyó módon Schell játékvezetőtől kapta. A zöld-fehérek nem sokkal később szépítettek, ám néhány másodperccel a harmad vége előtt Bálint ismét kettőre növelte az előnyt. Sőt, szünet után Menyhárt is betalált és ez, érthetetlen módon kapkodóvá tette az Újpest játékát, az ellenfél pedig könyörtelenül kihasználta a hibákat. Olyannyira, hogy a játékrész végén már 5-4-es zöld-fehér vezetést mutatott az eredményjelző tábla. Az utolsó harmadban már hiába rohamoztak a fiúk, a góllövés sehogy sem jött össze.
Az 1976-os évben január 6-án léptek először jégre a fiúk, az ellenfél a BVSC együttese volt a Kisstadionban. A mérkőzés el is kezdődött, ám tíz percnyi játék után, a sűrű havazás miatt, 0-0-ás állásnál a játékvezetők véget vetettek a kínszenvedésnek, hogy egy későbbi időpontban játsszák újra találkozót.
Másnap azonban már semmi nem akadályozta a játékot, így a Bp. Volán vendégeként, mintegy 500 szurkoló előtt indult útjára korong. Habár a közlekedésiek igencsak tartalékosan, alig két sornyi játékossal álltak fel, alaposan meglepték a lilákat és két harmad után már 3-0 arányban vezettek. Ekkor azonban megrázta magát az Újpest és szinte lerohanta ellenfelét. Bálint a 41 és az 50. percben is betalált, majd a térfélcserét követően Buzás Gábor duplázott, aki az 57. percben egyenlített, majd néhány másodperccel a vége előtt a győztes gólt is bevágta Kovalcsik hálójába, kialakítva ezzel a 3-4 arányú végeredményt. Bizony értékes két pont került ezzel a tarsolyba.
Január 10-én ismét a Kisstadionban volt fellépése az Újpestnek, ezúttal a Ferencváros vendégeként. A mérkőzésre több mint 3000 szurkoló váltott jegyet.
FTC: Balogh T. (kapus), Enyedi, Farkas, Kereszty, Mészöly, Havrán, Krasznai, Hajzer T., Földvári, Róth, Muhr, Rasztovszky, Deák, Fekete, Schilling P., Kovács A. (kapus)
Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Palotás József – Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Menyhárt Gáspár – Kovács Csaba, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Buzás Gábor – Szeles Dezső, Schilling Győző – Lantos Gábor, Legéndi Imre, Fodor Béla – Hetzer Zoltán
A lila-fehér szurkolók örömmel üdvözölték a csapatba hosszú idő után visszatérő Szeles Dezsőt, ahogy az ellen sem volt kifogásuk, hogy a csapat már az első másodpercekben magához ragadta a kezdeményezést. A zöld-fehérek sokszor szinte teljesen beszorultak a harmadukba, miközben Boróczi második csatársora szinte ficánkolt a jégen. Olyannyira, hogy Pék Gyuri a 24. percben már mesternégyest ünnepelhetett. Rajkai ekkorra már kapust cserélt, ám a szépítésre így is a 35. percig kellett várnia, igaz, ekkor gyors egymásutánban két találatot is szerzett a hazai csapat. A harmadot Kovács Csaba és Muhr Albert ökölpárbaja tette még színesebbé. Szünet után Bodor révén már a 10. másodpercben gólt lőtt az Újpest, majd két minutummal később Buzás György adta meg a kegyelemdöfést a címvédőnek. Róth az 55. percben már csak kozmetikázni tudott az eredményen.
Ferencváros – Újpesti Dózsa
3-6
(0-3, 2-1, 1-2)
A Kisstadionban aratott győzelemmel a lila-fehérek szorosan felzárkóztak a bajnoki címvédő mögé, amire a pontvadászat ezen szakaszában hosszú ideje nem volt már példa.
A bajnokság állása:
A Boróczi Gábor által vezetett magyar jégkorong válogatott a következő napokban Romániába utazott, ahol 8-1 és 6-5 arányú vereségeket szenvedett keleti szomszédunk nemzeti csapatától. A keretben Eperjesi, Flóra, Kovács, Bálint, Menyhárt, Pék és a két Buzás képviselte a lila-fehér színeket. Bálint egy gólt ütött.
A bajnokság január 21-én folytatódott, mikor is a csapat a BVSC együttesét fogadta a Megyeri úton. A legjobb összeállításukban jégre lépő újpestiek azonnal támadásba vetették magukat és az 5. percben Pék találatával sikerült megszerezni a vezetést. A továbbiakban a vasutasok szívósan védekeztek, Balogh János is kiválóan védett, így csak a harmad végén, néhány másodperccel a szünet előtt sikerült Bodor révén kettőre növelni az előnyt. A fiúk a folytatásban sem vettek vissza, sőt, fokozták a tempót. Buzás Gábor a 24. és 27. percekben is eredményes volt, de a két találat között még Fodor Béla is lőtt egy gólt. Ebben az időszakban a lila-fehérek gyors összjátéka szinte teljesen szétzilálta a BVSC védelmét. Habár az utolsó játékrészben esett az iram, az Újpest Bálint és Pék találataival növelte az előnyét és végül magabiztos, 7-0 arányú győzelmet aratott a legnagyobb lehetőségeit is elhibázó vasutas csapattal szemben.
Három nappal később ismét a BVSC volt az ellenfél, ám ezúttal a Kisstadion volt a helyszín. A kezdetben enyhe fölényben játszó újpestiek a 6. percben Buzás Gábor góljával szerezték meg a vezetést, amit Legéndi Imre növelt kettőre a második harmad 24. percében. Az utolsó játékrészben aztán a vasutasok alaposan meglepték a lilákat és határozott játékkal sikerült nekik az egyenlítés. Némi meglepetésre 2-2 lett a végeredmény.
A következő napok a válogatottról szóltak, a keret az NSZK olimpiai válogatottja elleni két meccsel folytatta a VB felkészülést. A 4-3-as győzelemmel, illetve 4-4-es döntetlennel végződő találkozókon Bálint 2, Palotás és Buzás Gábor 1-1 találatot szerzett.
Február 4-én ismét bajnoki volt soron. A Bp. Volán látogatott a Megyeri útra, ahol közel 500 szurkoló figyelte a lelátóról az eseményeket. Az Újpestből Menyhárt Gáspár hiányzott, aki még a BVSC ellen szenvedett sérülést, míg a közlekedésiek ezúttal is meglehetősen tartalékosan álltak fel. Ennek ellenére már a 3. percben sikerült megszerezniük a vezetést. A lila-fehérek ezt követően erősítettek és a 7-8. percekben Bálint, illetve Bodor góljaival megfordították az állást. A harmad vége ismét a Voláné volt, így egy gólos vendégvezetéssel tértek pihenőre a csapatok. Szünet után erősített az Újpest és az ez alkalommal támadót játszó Szeles Dezső révén villámgyorsan egyenlített is, majd a 38. percben Buzás György a vezetést is visszaszerezte. A harmadik harmad 50. percéig kiegyenlített játék folyt a jégen, ekkor azonban Kovalcsik Péter elnézte Böle Dezső távoli lövését. A lila-fehér győzelem ezt követően már nem forgott veszélyben, sőt az 58. percben Fodor Béla és Kovács Csaba is szerzett még egy-egy gólt, így az Újpest 7-3-as győzelemmel szerezte meg a két bajnoki pontot.
Három nappal később a Kisstadionban ismét a BVSC látta vendégül Boróczi Gábor tanítványait. Bár a hazaiak kezdtek határozottabban, két villámgyors kontra végén Pék, majd Fodor Béla is betalált Balogh hálójába. A vasutas gárda a harmad derekán viszonylag gyorsan egyenlített, ám Pék egy formás támadás végén másodszor is eredményes tudott lenni. Hosszú ideig úgy tűnt, hogy a második harmad gól nélkül ér majd véget, ám egy formás Buzás Gábor, Buzás György, Pék passzkombináció végén a lilák 12-ese bevágta a hálóba a mérkőzés legszebb találatát. Alig 3 másodperccel a játékrész vége előtt. Habár az utolsó 20 percben a BVSC mindent megtett az egyenlítés érdekében, az újpestiek fegyelmezetten védekeztek és végül 4-2 arányban megnyerték a meccset.
1976. február 11-én került sor a bajnokság következő örökrangadójára, mely a sűrű hóesés ellenére is több mint 1500 szurkolót csalt ki a Megyeri útra.
Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Palotás József – Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Szeles Dezső – Kovács Csaba, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Buzás Gábor – Schilling Győző, Hetzer Zoltán – Lantos Gábor, Legéndi Imre, Fodor Béla – Kucsera Péter – Zsidákovics Ferenc (cserekapus)
FTC: Kovács A. (kapus), Krasznai, Hajzer J., Kereszty, Mészöly, Havrán, Enyedi, Hajzer T., Földvári, Farkas, Muhr, Szabó, Rasztovszky, Deák, Schilling P., Balogh T. (cserekapus)
Habár a nehéz körülmények miatt nem alakult ki folyamatos játék, eleinte a hazaiak alkalmazkodtak jobban a rossz jégfelülethez és a 4. percben Bálint egy kapu előtti kavarodásból megszerezte a vezetést. A 9. percben Szeles szemfülessége révén már két góllal vezetett az Újpest, ám a harmad vége nem sikerült jól és két védelmi hiba következtében döntetlennel vonultak pihenőre a csapatok. A második harmad 23. percében Eperjesi a bárdjával oldalra ütötte a hóban elakadt korongot, majd Kereszty, némi késéssel keresztülesett a boton. A játékvezetők, általános meglepetésre büntetőt ítéltek, az FTC pedig élt a lehetőséggel és megszerezte a vezetést. A közjáték értelemszerűen megzavarta a csapatot, amit a harmadik játékrész első tíz percében gólokkal büntetett a rivális. Flóra 52. percben lőtt emberelőnyös gólja már csak a szépítéshez volt elég.
Újpesti Dózsa – Ferencváros
3-5
(2-2, 0-1, 1-2)
A lila-fehérek bírói műhiba miatt természetesen megóvták a mérkőzést és az óvásnak a február 17-én összeülő versenybizottság, az újrajátszást elrendelve helyt adott. Addig azonban még sok víz folyt le a Dunán.
Elsőként a VB felkészülés jegyében a magyar válogatott 12-én a Millenárison mérte össze erejét a székelyudvarhelyi hokisokkal. A 13-4 arányban megnyert találkozón Pék és Buzás Gábor 3-3, Flóra 1 találatot jegyzett.
Február 14-én újabb bajnoki következett. A Kisstadionban a Bp. Volán volt az ellenfél. Az Újpest Legéndi és Bálint találataival kétgólos előnyt szerzett, ám a 21. percre a szívósan küzdő közlekedésieknek sikerült egyenlíteniük. A 34. percben Szeles révén ismét a liláknál volt a vezetés és amikor az 53. percben Pék is betalált Kovalcsik hálójába, már-már eldőlni látszott a két pont sorsa. A Volán azonban mindent egy lapra feltéve támadott és az 55. percben két gólt szerezve döntetlenre mentette a mérkőzést (4-4).
Négy nappal később közel 2000 szurkoló látogatott ki a Kisstadionba, hogy tanúja legyen az idény soron következő derbijének. A tét nem volt kicsi, hiszen újpesti győzelem esetén – figyelembe véve a versenybizottság újrajátszásra vonatkozó határozatát – a lila-fehérek számára karnyújtásnyi közelségbe került volna a bajnoki cím. A helyzetet nehezítette, hogy Palotás József ismét feliratkozott a sérültek listájára és sajnos Menyhárt Gáspárról is nyilvánvalóvá vált, hogy az idény végéig már sem az Újpest, sem a válogatott nem számíthat a játékára.
FTC: Kovács A. (kapus), Krasznai, Hajzer J., Kereszty, Mészöly, Havrán, Enyedi, Hajzer T., Földvári, Farkas, Muhr, Rasztovszky, Deák, Fekete, Szabó, Schilling P., Balogh T. (cserekapus)
Újpest: Eperjesi Miklós – Böle Dezső, Schilling Győző – Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Szeles Dezső – Kovács Csaba, Flóra Péter – Pék György, Buzás György, Buzás Gábor – Hetzer Zoltán – Lantos Gábor, Legéndi Imre, Fodor Béla – Kucsera Péter – Zsidákovics Ferenc (cserekapus)
Habár az első percekben a hazaiak játszottak fölényben, a lilák egy váratlan kontrából az 5. percben megszerezték a vezetést. A gólszerző Bálint Attila volt, aki a 18. percben emberhátrányban elcsípett egy könnyelmű átadást, majd miután Krasznait is elfektette a jégen, Kovács mellett a hálóba vágta a pakkot. Sőt, a 21. percben már klasszikus mesterhármasnak örülhetett, miután egy lepattanó korongot is bekotort a zöld-fehérek kapujába. Rajkai László fiai teljesen összezavarodtak és a 23. percben Flóra Péter lőtt egy valódi bombagólt Pék és Buzás Gábor átadásából. Ezt követően eldurvult a mérkőzés, amit jól jelez, hogy a két csapat közel 10 percen keresztül három-három mezőnyjátékossal játszott egymás ellen. Az utolsó harmadban a lila-fehérek okosan fagyasztották a játékot, miközben villámgyors kontrákkal riogatták a hazaiak védelmét. A puskaporos hangulat ekkor már a lelátóra is átterjedt: a IX. kerületi oldalról mindenféle tárgyak repkedtek a jégre. Az FTC az 57. percben szépített ugyan, az utolsó szót mégis az Újpest mondta ki, amikor Pék másfél minutummal a dudaszó előtt beállította a végeredményt.
Ferencváros – Újpesti Dózsa
1-5
(0-2, 0-2, 1-1)
Ezekben a napokban jelentette be visszavonulását Ocskay Gábor is, aki sajnálatos módon éppen a lila-fehérek elleni mérkőzésen szenvedte el azt a gerincsérülést, amely miatt szögre kellett akasztania a korcsolyát. Az ekkor még mindig csak 24 éves hátvéd a továbbiakban a Bp. Volán ifjúsági és serdülő csapatainak technikai vezetőjeként dolgozott tovább.
1976. február 20-án a BVSC látogatott a Megyeri útra. Rendes körülmények között ez lett volna a bajnokság utolsó mérkőzése, ám az óvás alatt lévő február 11-i örökrangadó sorsa még függőben volt, hiszen az FTC időközben fellebbezett a versenybizottság újrajátszást elrendelő elsőfokú határozata ellen. A vasutasok kezdetben jól lassították az Újpest játékát, ám a harmad közepén Bálint révén mégis sikerült megszerezni a vezetést. Alig egy perccel később a BVSC egyenlíteni tudott, majd a 18. percben Bodor egy kavarodást kihasználva ismét a lila-fehéreket juttatta előnyhöz. Szünet után, bár Balogh kapus nagyszerűen védett, a hazaiak Fodor, Bodor, Legéndi és Buzás Gábor révén négy gólt is lőttek és ezzel tulajdonképpen eldöntötték a mérkőzést. Az utolsó játékrész kiegyenlített játékot és egy-egy találatot hozott. Újpesti részről Pék volt eredményes, az ő góljával alakult ki a 7-2-es végeredmény.
A bajnokság zárásaként a Magyar Jégsport Szövetség megsemmisítette a jégkorong versenybizottság újrajátszásra vonatkozó elsőfokú határozatát és a pályán elért eredménnyel a Ferencvárosnak ítélte a két pontot, amivel a zöld-fehérek megnyerték a bajnokságot. Nem ez volt az első és az utolsó alkalom a magyar jégkorongozás történetében, amikor a pontvadászat végeredményét nagyban meghatározták a zöld asztal mellett meghozott döntések.
Az 1975-1976. évi jégkorong bajnokság végeredménye:
A válogatott az NDK-ban folytatta a lengyelországi C csoportos világbajnokságra való felkészülést. A keretben Eperjesi, Flóra, Kovács, Bálint, Palotás, Pék és a két Buzás testvér képviselte az Újpestet. Legjobbjaink előbb a Dynamo Weisswasser együttesét verték 7-2 arányban, majd kikaptak a Drezdától 5-2-re.
A VB március 8. és 13. között került megrendezésre Gdanskban. A mieink elsőként Nagy-Britanniával találkoztak és 11-0-ra nyertek, többek között Pék 2, valamint Bálint, Flóra, Buzás Gy. és Palotás 1-1 találatával. A második találkozón Franciaország volt az ellenfél. A 6-1 arányú győzelemből Bálint egy gólt vállalt magára. Ausztria sajnos 6-3-ra legyőzte a fiúkat, Buzás Gy. és Bálint aznap 1-1 alkalommal volt eredményes. Következett a Dánia elleni utolsó találkozót, amit 10-2-es győzelemmel zártak a mieink. Kovás és Bálint 2-2, Pék 1 találatot szerzett. A sikerrel Magyarország Ausztria mögött a második helyen zárt és hosszú idő után végre ismét feljutott a B csoportba.
Az idénynek azonban még mindig nem volt vége, hiszen hátra volt még a Bp. Volán által életre hívott és Volán SC Felszabadulási Kupa névre keresztelt torna, melyen mind a négy magyar együttes elindult és amelynek mérkőzéseit kivétel nélkül a Millenáris sátorteteje alatt játszottak le. Az Újpest március 20-án éppen a rendező közlekedésiek ellen kezdett és Pék 3, Bálint 2, valamint Kucsera, Lantos és Buzás Gy. 1-1 góljával 8-2-es győzelmet aratott. Március 23-án a BVSC volt az ellenfél, akiket Buzás Gy., Bodor, Bálint, Fodor és Kucsera góljaival sikerült 5-1 arányban két vállra fektetni. Az utolsó, 27-én Ferencváros elleni találkozó egyben a kupa döntője is volt. Mindkét együttes a legjobb összeállításában lépett jégre és bár a zöld-fehérek 0-1 és 1-2 arányban is vezetni tudtak, az Újpest végül 5-3 arányban diadalmaskodott. Gólszerzőink Pék György (3), Bálint Attila (1) és Schilling Győző (1) voltak.
A torna végeredménye:
Az MNK és bajnoki ezüstérmes, Volán Kupa győztes Újpesti Dózsa 1975-1976. évi kerete:
Kapusok: Eperjesi Miklós, Zsidákovics Ferenc
Hátvédek: Böle Dezső, Flóra Péter, Hetzer Zoltán, Kovács Csaba, Palotás József (C), Schilling Győző, Szeles Dezső
Csatárok: Buzás Gábor, Buzás György, Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Fodor Béla, Kucsera Péter, Lantos Gábor, Legéndi Imre, Menyhárt Gáspár, Pék György, Szabó Gyula
ErSzob
Kövess Minket a Facebookon is! Újpesti Jégkorong Történelem