A holt szezon ismét rossz hírekkel vette kezdetét: a Budapest Építők SC feloszlatta a jégkorong szakosztályát, a játékosokat pedig szabadlistára tette. A bajnokság létszáma csak azért nem csökkent, mert a Központi Sportiskola ismét indította a végzőseit, így továbbra is hat csapatos maradt a mezőny. A válogatottnak, miután Jakabházy László elvállalta a Ferencváros hokisainak szakmai irányítását, öt hónapon keresztül nem volt szövetségi kapitánya. Miközben a jégkorong hazai korifeusai a pótlás ügyében a csehszlovák és a szovjet szövetséggel tárgyaltak, ideiglenesen Boróczi Gábor irányította a keret munkáját. Tegyük hozzá, egy foghíjas keretét, mivel a BEK indulásra készülő zöld-fehér játékosok nem vettek részt a nemzeti csapat edzésein. A helyzet végül az ősz folyamán, a szovjet Andrej Csaplinszkij Budapestre érkezésével oldódott meg.
Az Újpest, hazai jég híján, augusztus 2-7. között Kassán edzőtáborozott, majd nem sokkal a hazatérést követően ismét útra keltek a fiúk, hogy részt vegyenek egy Cortina d’Ampezzo-i felkészülési tornán. Bár a túra eseményei csak részben rekonstruálhatók, annyi bizonyos, hogy az augusztus 11-17. közötti egy hét során a csapat megmérkőzött a Cortina és a Bolzano együttesével is, valamint, hogy végül Vedresék állhattak fel a dobogó legfelső fokára. A csapat október közepén ismét Kassára utazott egy hétre és mivel a hónap második felében már a Megyeri úton is tudtak sportolásra alkalmas jeget csinálni, a felkészülést hazai jégen fejezhette be az Újpest. Ez komoly előnynek számított, hiszen a Kisstadionban csak október 30-án, a bajnokság első játéknapján váltak elfogadhatóvá a körülmények.
Boróczi Gábor a következőket nyilatkozta a Népsport újságírójának az idény kezdete előtt: „A mi együttesünkben nem történt változás, lényegében a tavalyi gárdával vesszük fel a küzdelmet az ellenfelekkel. A különbség annyi, hogy a szabályok értelmében az ifik az egész idényt végigjátszhatják a felnőtt csapatban. Úgy érzem, a KSI nem teszi különösebben próbára az együttest szombaton. Ennek ellenére az egész sportág számára hasznos, hogy egy ilyen fiatal gárda is részt vesz a bajnokságban. Ők a jövő ígéretei.”
Nos, a fentiek ellenére azért jónéhány változás történt a keretben, hiszen Treplán Béla visszatért a Ferencvároshoz és két fiatal tehetség, a csatár Hargitay Zsolt és a hátvéd Hajzer János már szintén a zöld-fehérekkel készült, ám ők a korabeli szabályok értelmében a soron következő idényben még nem játszhattak tétmeccset új sportkörükben. Az érkezői oldalon saját nevelésű fiatalok kopogtattak, akik közül Buzás György és Gábor, Pék György, Lantos Gábor, Baradics János és Márkusz Tibor időnként be is mutatkozhattak a felnőttek között.
A bajnokság október 30-án vette kezdetét, a lila-fehérek első ellenfele a KSI gárdája volt a Megyeri úton. Az összeállításokat nem csak azért érdemes felidézni, mert ez volt a szezon első tétmeccse, hanem azért is, mert az Orbán György által irányított Sportiskolások játékosai közül később többen az Újpest csapatában szerepeltek hosszabb-rövidebb ideig.
Újpest: Vedres Mátyás – Hajek Péter, Bánkuti Árpád – Zsitva Viktor, Bodor Zsigmond, Erdős György – Szeles Dezső, Kovácshegyi Pál – Bálint Attila, Galambos Béla, Menyhárt Gáspár – Böle Dezső, Palotás II József – Pék György, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Kézeli Pál (cserkapus)
KSI: Eperjesi (kapus), Flóra, Kovács, Déry, Fodor, Juhász, Farkas, Takács, Németh, Hajzer T., Földi, Kövesi, Bóta, Szabados
Az alacsony színvonalú, sok pontatlanságtól tarkított mérkőzést, a papírformának megfelelően, Menyhárt és Kovácshegyi 2-2, valamint Böle, Bodor, Zsitva, Ugrai, Palotás, Bálint és Erdős 1-1 góljával az Újpest nyerte 11-0 arányban. A meccset egyébként a válogatott új szövetségi kapitánya, a szovjet Andrej Csaplinszkij is megtekintette.
Egy héttel később, november 6-án a BKV Előre látogatott a Megyeri útra és a hazaiak könnyed játékkal, 13-2-re győzték le a sokat bizonytalankodó ellenfelet. Gólszerzőink Zsitva 3, Bánkuti, Ugrai és Menyhárt 2-2, valamint Bálint, Galambos, Fodor és Buzás György voltak.
November 10-én jöhetett a Bp. Volán elleni mérkőzés a Kisstadionban. Az Újpest mindvégig hatalmas fölényben játszott, ám ezt csak az utolsó harmadban sikerült igazán gólra váltani. A 7-0 arányban megnyert meccsen Fodor és Bánkuti 2-2, Galambos, Ugrai és Menyhárt 1-1 találatot szerzett, Vedres Mátyás pedig egy újabb kapott gól nélküli mérkőzést könyvelhetett el.
Az idény első örökrangadójára három nappal később a Megyeri úton került sor. A lelátókon 2500 szurkoló foglalt helyet.
Újpest: Vedres Mátyás – Böle Dezső, Palotás II József – Zsitva Viktor, Klink János, Erdős György – Szeles Dezső, Bánkuti Árpád – Bálint Attila, Galambos Béla, Menyhárt Gáspár – Hajek Péter – Bodor Zsigmond, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Puskás György (cserekapus)
FTC: Kovács A. (kapus), Gogolák, Enyedi, Póth, Bikár, Deák, Treplán, Krasznai, Havrán, Mészöly, Kereszty, Kassai, Muhr, Szikra, Korpás, Vrbanics, Csánk (cserkapus)
Az első harmad egyértelmű hazai fölényt hozott, Erdős már az 5. percben betalált az ellenfél kapujába, majd néhány másodperccel később Zsitva Viktor is eredményes tudott lenni. A hangulat meglehetősen ideges volt, amit a sok kiállítás is jelzett. A 11. percben Póth emberelőnyből szépített, ám öt perccel később Bodor belőtte a lila-fehérek harmadik gólját, sőt a 19. percben Bánkuti is beköszönt Kovácsnak. Szünet után már kiegyenlítettebb volt a játék: Galambos a 28., Mészöly a 32. percben volt eredményes. Az utolsó harmadot 5-2 újpesti vezetésről kezdték a csapatok. A 43. percben Menyhárt növelte négyre a hazai előnyt, ám a Fradi hatalmas hajrába kezdett és Deák találatával faragott is a hátrányán. Az utolsó öt percben a vendégek még két gólt ütöttek, ám az egyenlítés – Vedres bravúrjainak is köszönhetően – már nem sikerült nekik.
Újpesti Dózsa – Ferencváros
6-5
(4-1, 1-1, 1-3)
Boróczi Gábor így nyilatkozott a Népsportnak a mérkőzés után: „Úgy érzem, játékosaink technikája jobb, mint a ferencvárosiaké, s ez is hozzájárult győzelmünkhöz. Az első két játékrészben igyekeztünk iramot diktálni, a játékosok betartották a taktikai utasításokat, s biztos vezetést szereztek. A 6-3-as állás után, sajnos, eredménytartásra rendezkedtek be – ez hiba volt. 15 percig tartani a korongot egyszerűen nem lehet. Majdnem ráfizettünk. Remélem, hogy a fiúk is tanultak ebből.”
November 17-én újabb rangadón, a BVSC vendégeként lépett jégre a csapat a Kisstadionban.
BVSC: Balogh J. (kapus), Koutny, Király, Palla, Grimm, Szilassy, Závory, Bakai, Zsitva B., Schwalm, Gyöngyösi, Kósa, Lendvai, Losonci I., Kiss, Losonci Gy. (cserekapus)
Újpest: Vedres Mátyás – Böle Dezső, Palotás II József – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor – Hajek Péter, Szeles Dezső – Bálint Attila, Galambos Béla, Menyhárt Gáspár – Kovácshegyi Pál – Bodor Zsigmond, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Kézeli Pál (cserekapus)
Habár az első harmadban a vasutasoknak volt több helyzetük, gólokat csakis a lila-fehérek tudtak lőni. A 7. percben Bodor, két percre rá Bálint, majd a játékrész vége lőtt Zsitva volt eredményes. Szünet után kiegyenlítetté vált a játék, de a vendégek ekkor is tudatosabbak, határozottabbak és eredményesebbek voltak ellenfelüknél, ráadásul Menyhárt két találatával 0-5-re növelték az előnyüket. Habár már minden eldőlni látszott, az utolsó harmadra így is fokozódott az iram. A 45. percben Fodor belőtte a hatodik újpesti gólt, ám ekkor gyökeres fordulat állt be a meccs menetébe. Az addig gólképtelen BVSC a fordulás után négyszer is betalált Vedres hálójába, ám Grimm és Gyöngyösi duplázása is csak a felzárkózáshoz volt elég.
BVSC – Újpesti Dózsa
4-6
(0-3, 0-2, 4-1)
A bajnokság állása egy kör után:
November 20-án ismét a Kisstadion lépett jégre az Újpest, méghozzá a KSI vendégeként. Boróczi Gábor több kulcsjátékosnak is pihenőt adott: a kapuban Kézeli Pál kezdett, a mezőnyben pedig több fiatal is lehetőséghez jutott, így a hátvéd Baradics János, illetve a támadósort erősítő Buzás Gábor és György. A lila-fehérek 11-1-es győzelemmel érvényesítették a papírformát. Fodor és Ugrai 3-3, Menyhárt, Zsitva, Bánkuti, Bodor és Buzás György 1-1 gólt szereztek.
Négy nappal később a Bp. Volán látogatott a Megyeri útra és az ellenfél két harmadon keresztül kifejezetten jól tartotta magát. Habár Kovalcsik négy gólt is kapott, a közlekedésiek is lőttek hármat, így 4-3-as hazai vezetéssel kezdődött az utolsó húsz perc. Ekkor azonban már csak a hazaiak tudtak gólt szerezni, az Újpest így végül 6-3 arányú győzelemmel gyűjtötte be a 2 bajnoki pontot. A gólszerzők Bodor, Bálint, Erdős, Galambos, Zsitva és Fodor voltak.
November 27-én 4000 néző látogatott ki a Kisstadionba, hogy szemtanúja legyen az FTC és az Újpest újabb összecsapásának.
FTC: Kovács A. (kapus), Gogolák, Enyedi, Deák, Bikár, Póth, Treplán, Krasznai, Kereszty, Mészöly, Havrán, Kassai, Muhr, Császár, Csánk (cserekapus)
Újpest: Vedres Mátyás – Böle Dezső, Palotás II József – Zsitva Viktor, Klink János, Erdős György – Szeles Dezső, Bánkuti Árpád – Bálint Attila, Galambos Béla, Menyhárt Gáspár – Hajek Péter, Kovácshegyi Pál – Bodor Zsigmond, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Puskás György (cserekapus)
A címvédő hazaiak remekül kezdtek és az 5. percben már kétgólos előnyben voltak. A lila-fehérek ebben az időszakban csupán távoli lövésekkel próbálkoztak, ám a harmad második felére egyértelmű fölénybe kerültek és Bodor két, illetve Menyhárt egy találatával megfordították az eredményt. A második játékrészre jócskán felgyorsult a játék, ám ezzel együtt több lett a hiba is. A zöldek többet támadtak és mivel az általuk lőtt három gólra újpesti részről csak Menyhárt tudott válaszolni, 5-4-es haza előnnyel vonultak pihenni a csapatok. A harmadik harmad elején Jakabházy László tanítványai eldönthették volna a két pont sorsát, Póth a 43. percben be is talált Vedres hálójába, de nem tudtak élni a további lehetőségeikkel. Ugrai Iván viszont a 46. percben bevette Kovács kapuját, így ismét teljesen nyílttá vált a találkozó. A térfélcserét követően még a laikusok számára is egyértelműen látszott, hogy az Újpest jobban bírja erővel. A hazaiak sokszor teljesen beszorultak a kapujuk elé és a lila-fehérek Fodor Árpád 56. percben esett találatával ki is egyenlítették az állást.
Ferencváros – Újpesti Dózsa
6-6
(2-3, 3-1, 1-2)
A meccset követően válogatott szünet következett, melynek során legjobbjaink két mérkőzést is játszottak Ausztria ellen a Kisstadionban. A keretben Szeles Dezső, Bánkuti Árpád, Böle Dezső, Menyhárt Gáspár, Galambos Béla, Ugrai Iván és Fodor Árpád képviselték az Újpestet. A 3-1 és 6-1 arányú győzelmekből Menyhárt 2, Bánkuti 1 góllal vette ki a részét.
December 8-án a BVSC Megyeri úti vizitjével folytatódott a bajnokság második köre.
Újpest: Vedres Mátyás – Böle Dezső, Palotás II József – Zsitva Viktor, Klink János, Erdős György – Hajek Péter, Kovácshegyi Pál – Bálint Attila, Galambos Béla, Menyhárt Gáspár – Szeles Dezső, Bánkuti Árpád – Bodor Zsigmond, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Kézeli Pál (cserekapus)
BVSC: Balogh J. (kapus), Koutny, Király, Závory, Bakai, Zsitva B., Schwalm, Gyöngyösi, Szilassy, Lendvai, Palla, Tassy, Havai, Kósa, Kiss, Erendits, Losonci (cserekapus)
Az első harmadban a lila-fehérek fölényben játszottak és Böle révén a 15. percben sikerült is megszerezniük a vezetést. A játék képe a szünet után sem változott, ami egy újabb hazai találatban öltött testet: ezúttal Galambos volt eredményes a 24. percben. Az utolsó játékrészben Bálint növelte háromra az előnyt a 43. percben, ám ekkor már a vasutasok is éledeztek, olyannyira, hogy a fordulásig Schwalm és Zsitva Béla góljaival egy fára felzárkóztak. Szerencsére az utolsó tíz percben már csak az Újpest, pontosabban Fodor Árpád tudott a hálóba találni, így Boróczi Gábor tanítványainak sikerült otthon tartaniuk a két bajnoki pontot.
Újpesti Dózsa – BVSC
4-2
(1-0, 1-0, 2-2)
Két nappal később már a BKV Előre volt az ellenfél, a helyszín ezúttal is a Megyeri út volt. A 10-0 arányban megnyert meccsen Bodor és Zsitva 3-3, Fodor 2, Hajek és Buzás György 1-1 találatot jegyzett. Érdekesség, hogy a mérkőzést eredetileg december 22-én játszották volna, ám az eredeti időpontban az ifjúsági válogatott és az Újpest is Romániába volt hivatalos egy-egy tornára.
A bajnokság állása két kör után:
December 12-13-án ismét a válogatotton volt a sor, hogy megmérettesse magát a cseh Sparta Praha együttese ellen. A Kisstadionban 6-4, illetve 7-3 arányban elvesztett mérkőzéseken Bánkuti, Menyhárt, Galambos, Fodor, Bodor és Szeles képviselte az Újpestet. Bodor és Menyhárt 1-1 alkalommal volt eredményes.
A lila-fehérek december 15-én Csíkszeredába utaztak, hogy részt vegyenek a December 30-a Kupán. A négyes tornán a csapat első ellenfele a helyi juniorválogatott volt, amelyet 12-2 arányban sikerült legyőzni. Következhetett a lengyel Krynica elleni összecsapás, amely már jóval komolyabb erőbedobást igényelt. A csapat megoldotta a feladatot és 4-3 arányú győzelmet aratott. Az utolsó, Csíkszereda (akkori nevén Avantul) elleni mérkőzésen a tornagyőzelem volt a tét, amit magabiztos, 8-3-as diadallal szerzett az Újpest. A tornán Zsitva és Bodor 5-5, Galambos 4 találatot jegyzett. A legjobb kapus Vedres Mátyás, a legjobb csatár pedig Bálint Attila lett. A csapat december 21-én tért haza Magyarországra.
A bajnokság folytatása előtt még a felnőtt válogatott is tett egy túrát, méghozzá Dániába, hogy részt vegyen a Pondus-kupán. A keretben Bánkuti, Szeles, Böle, Menyhárt, Galambos és Bodor képviselte a lila-fehér színeket. A torna nem sikerült túl jól, hiszen a dánoktól 4-1, a bolgároktól 6-3, a csehszlovák juniorválogatottól pedig 14-1 arányú vereséget szenvedtek legjobbjaink. Az ünnepi időszak sűrű programja viszont ezzel le is zárult, a játékosok ismét a hazai pontvadászatra koncentrálhattak.
1972. január 8-án a Kisstadionba látogatott a csapat, ahol 7-1 arányú győzelmet aratott a Bp. Volán SC ellen. A gyors iramú, de sok pontatlansággal és kihagyott helyzettel tarkított mérkőzésen Zsitva 2, Bálint, Klink, Bánkuti, Menyhárt és Ugrai 1-1 gólt ütött.
Egy héttel később a BKV-Előre érkezett a Megyeri útra, ahol a kombinatívan és szépen játszó újpestiek 10-1-re verték a Népsport szerint „meglehetősen gyengécske teljesítményt nyújtó” vendégeket. A lila-fehér gólokat Galambos, Ugrai, Zsitva és Menyhárt 2-2, illetve Bálint és Fodor 1-1 szerezték.
Január 19-én a KSI tette tiszteletét a Megyeri úton és bár a fiatalok kifejezetten lelkesen léptek jégre, a két csapat között még hatalmas volt a különbség, ami különösen a hazaiak által 9-0 arányba megnyert második játékrészben volt szembeötlő. A 20-1 arányú győzelemből Zsitva 6, Hajek 3, Fodor, Menyhárt és Bodor 2-2, Bálint, Galambos, Palotás II, Szeles és Klink 1-1 találattal vette ki a részét.
Három nappal később egy újabb örökrangadóra készültek a Megyeri úton. Egy esetleges győzelemmel a tabellát a Ferencváros előtt két ponttal vezető Újpest nagy lépést tehetett volna a bajnoki cím megnyerése felé. Ennek megfelelő volt az érdeklődés, több mint 2500 néző váltott jegyet a mérkőzésre.
Újpest: Vedres Mátyás – Böle Dezső, Palotás II József – Zsitva Viktor, Klink János, Bánkuti Árpád – Hajek Péter, Szeles Dezső – Bálint Attila, Galambos Béla, Menyhárt Gáspár – Kovácshegyi Pál – Bodor Zsigmond, Fodor Árpád, Ugrai Iván – Puskás György (cserkapus)
FTC: Kovács A. (kapus), Gogolák, Enyedi, Deák, Bikár, Póth, Treplán, Krasznai, Havrán, Mészöly, Kereszti, Vrbanics, Kassai, Muhr, Császár, Korpás, Csánk (cserekapus)
A vendégek nagy elszántsággal vetették bele magukat a küzdelembe és a 7. percben egy kavarodás után Gogolák meg is szerezte számukra a vezetést. Négy perccel később Bikárnak is sikerült bevennie Vedres kapuját, majd a 18. percben Zsitva Viktor szépített Bánkuti átadásából. Ezt követően kiegyenlítettebbé vált a játék, bár feltűnően sok volt a tilos felszabadítás. A meccs derekán újabb kavarodást használt ki a Ferencváros, majd Havrán találatával már 4-1-re vezettek a vendégek. A 34. percben Treplán lökte a palánkra Klinket, aki sajnos az ápolást követően sem tudta folytatni a játékot. Egy perccel később Galambos tudott faragni a hátrányból. Szünet után egyértelműen a zöld-fehérek játszottak gyorsabban és ötletesebben, aminek három góllal sikerült is hangsúlyt adniuk. A fordulás előtt Fodor talált be hazai részről, majd Havrán duplázott. Az 57. percben Palotás távoli lövése talált utat Kovács hálójába, majd Bikár és Bálint lőtt még egy-egy gólt és véget is ért a rangadó.
Újpesti Dózsa – Ferencváros
5-10
(1-2, 1-2, 3-6)
Január 26-án újabb fontos meccs várt a fiúkra, akik a BVSC ellen léptek jégre a Kisstadionban. Az előjelek nem voltak éppen a legjobbak. Klink sérülése sajnos nem jött rendbe és Bánkuti Árpád sem tudta vállalni a játékot, miáltal az első és a harmadik csatársor összeállítása is megbomlott. Hogy aztán ez volt-e az oka annak, hogy vasutasok 3-0 arányban meg tudták nyerni az első harmadot a szárnyaszegetten játszó lilák ellen, azt nehéz megmondani, de tény, hogy az újpestiek csak 4-0 után, a meccs második felére tudták összeszedni magukat és Szeles Dezső duplájával a szünetig 4-2-re zárkóztak fel. Az utolsó harmad az eddigieknél is nagyobb iramot és változatos, izgalmas játékot tartogatott a nézőknek. A BVSC hősiesen igyekezett tartani az eredményt és ez az 57. percig sikerült is neki, ám ekkor Zsitva Viktor egy gólra csökkentette a hátrányt. A csapat mindent egy lapra feltéve támadott az egyenlítésért és a nyomás kettős emberelőnyt fialt, amit Ugrai Iván az 59. percben gólra is váltott (4-4). A lendület vitte tovább az Újpestet, most már mindenki nyerni akart – a védekezés óhatatlanul felhígult. Ezt kihasználva Zsitva Béla tudott szólóban kiugrani, ám nem tudott élni a lehetőséggel, viszont a lilák sem törődtek a figyelmeztetéssel. Néhány másodperc volt már csak hátra, amikor Palla Antal egy megszerzett koronggal kiugrott és gólra váltva a lehetőséget, győzelemhez juttatta a közlekedésieket.
BVSC – Újpesti Dózsa
5-4
(3-0, 1-2, 1-2)
A bajnokság állása három kör után:
1972. február 1-jén vette kezdetét az első ízben kiírt Képes Sport Kupa, amelynek keretében a 3 csehszlovák (Slovan Bratislava, VS Kosice és Pozsonyi Ifjúsági válogatott) és 3 magyar csapat (BVSC, FTC, Újpest) alkotta mezőny együttesei körmérkőzést játszottak egymással. A magyar csapatok eredményeit beleszámították az OB negyedik körébe és hogy a maradék három sportkör (BKV, KSI, Volán) ne szenvedjen hátrányt, a legrosszabbul szereplő hazai együttes pontszámát a kupa végén hozzáírták az addig megszerzett pontjaikhoz.
Boróczi Gábor tanítványai február 1-jén a Megyeri úton kezdtek a BVSC ellen. A fiúkat nyilvánvalóan fűtötte a három nappal korábban elszenvedett vereség miatti revansvágy. A szurkolók legnagyobb örömére gyors és küzdelmes meccset játszottak egymással a csapatok. A lila-fehérek ismét a jégen köszönthették Klink Pityut, Bánkuti azonban továbbra sem tudta vállalni a játékot és ezúttal sajnos a csapatkapitány, Zsitva Viktor sem léphetett jégre. A két rutinos játékos hiányát azonban határtalan lelkesedéssel pótolta a csapat, mely a meccs folyamán két alkalommal is képes volt felállni a hátrányból. A 18. percben Grimm szerzett vezetést a vasutasoknak, amit a szünet előtt Menyhárt egalizált. A folytatásban Szilassy vette be Vedres kapuját, két perccel később Galambos válaszolt, így két harmad után 2-2-es döntetlennel vonultak az öltözőbe a játékosok. A 44 percben végre az Újpest vezetett: Szigetvári volt eredményes, Grimm azonban még a fordulás előtt egalizált. Már-már úgy tűnt, hogy az utolsó tíz percben nem változik az eredmény, ám a sors ezúttal visszaadta azt, amit három nappal korábban elvett. Néhány szekundummal a dudaszó előtt Galambos győztes gólt ütött a végig nagyszerűen védő Balogh János hálójába!
Újpesti Dózsa – BVSC
4-3
(1-1, 1-1, 2-1)
Másnap 1000 néző volt kíváncsi a Slovan Bratislava Megyeri úti vendégjátékára.
Újpest: Vedres Mátyás – Böle Dezső, Szeles Dezső – Bodor Zsigmond, Klink János, Erdős György – Hajek Péter, Kovácshegyi Pál – Bálint Attila, Galambos Béla, Menyhárt Gáspár – Fodor Árpád, Ugrai Iván, Pék György – Szigetvári János – Kézeli Pál (cserekapus)
Slovan: Marcel Sakac (kapus), Pavol Baciak, Marian Kecka, Peter Misovic, Julius Haas, Ivan Grandtner, Ivan Korcak, Marian Stastny, Milan Mrukvia, Vladimir Ducaj, Stefan Kordiak, Miroslav Miklosovic, Rudolf Ulicny, Dusan Ziska
A csehszlovákok gyors iramot diktáltak és teljesen egyértelművé tették, hogy mind technikai, mind taktikai értelemben jobbak, mint a vendéglátók. Az első harmadot 4-1-re, másodikat 3-1-re nyerték, míg az utolsó húsz percben 2-1 arányban bizonyultak jobbnak az Újpestnél. A lila-fehérek góljait Ugrai, Bodor és Menyhárt szerezték. Másnap a Pozsonyi ifjúsági válogatott vizitált a IV. kerületben. Hazai oldalon Zsitva ismét vállalni tudta a játékot, Erdős György viszont kidőlt a sorból, míg Bánkuti Árpád, Palotás József és Szigetvári János továbbra sem voltak bevethető állapotban. A túloldalon talán a kapus Milan Trnovsky, Jan Hossa és Jan Filc neve tűnhet ismerősnek a jégkorong kedvelői körében. Az első harmad kiegyenlített játékot hozott, Zsitva Viktor góljára Valent tudott válaszolni. A második húsz percben sajnos kapkodva játszott a csapat, így a vendégek Hadak és Ziska találataival kétgólos előnyre tettek szert. A záró húsz percre aztán alaposan felpörögtek a fiúk és Menyhárt 56., illetve Fodor 57. percben lőtt góljaival összejött az egyenlítés.
Egy nap pihenő után következett a Ferencváros elleni mérkőzés, amelyre 2500 néző volt kíváncsi a Megyeri úton. Az Újpest sok hiányzóval, alaposan felforgatott összeállításban lépett jégre, így általános vélemény szerint egyértelműen a zöld-fehérek számítottak az összecsapás esélyesének.
Újpest: Vedres Mátyás – Hajek Péter, Bálint Attila – Zsitva Viktor, Galambos Béla, Menyhárt Gáspár – Szeles Dezső, Bánkuti Árpád – Fodor Árpád, Ugrai Iván, Bodor Zsigmond – Szigetvári János – Kézeli Pál (cserekapus)
FTC: Kovács A. (kapus), Enyedi, Gogolák, Póth, Bikár, Deák, Krasznai, Treplán, Kereszty, Mészöly, Havrán, Császár, Kassai, Muhr, Vrbanics, Csánk (cserekapus)
Az előzetes várakozásoknak megfelelően a vendégek kezdtek jobban, amit Póth 4. percben szerzett gólja is jelzett. Ezt követően kiegyenlítődött a játék, sok helyzet maradt kihasználatlanul és ez a tendencia a második harmad elején sem változott. Aztán, mintegy varázsütésre, a meccs felétől potyogni kezdtek a gólok. Előbb Bikár és Kereszty növelte háromra a zöldek előnyét, majd Szeles egy távoli lövéssel szépített a 36. percben. Póth néhány másodperccel később ismét betalált, de még egy perc sem telt el és Menyhárt is megzörgette Kovács Antal hálóját, vagyis pontosabban szólva, leporolta a koronggal a felső sarkot. 4-2-es vendég vezetésről várták a csapatok az utolsó játékrészt, ami kifejezetten sok izgalmat és magas színvonalat hozott – elsősorban a lila-fehéreknek köszönhetően. A 49. percben Galambos egyre csökkentette a hátrányt, de a fordulás után Treplán belőtte az ötödik vendégtalálatot, amivel már-már eldőlni látszott a mérkőzés. De az Újpest nem adta fel és varázslatos utolsó két percet produkálva, Fodor emberelőnyös és Zsitva utolsó másodperces góljaival kiegyenlítette az eredményt.
Újpesti Dózsa – Ferencváros
5-5
(0-1, 2-3, 3-1)
Másnap került megrendezésre a kupa utolsó mérkőzése, amelyen a VSZ Kosice együttese volt az ellenfél. A rutinos, csehszlovák válogatottakkal, világbajnoki és olimpiai érmesekkel megtűzdelt kassaiak az első harmadban hatalmas fölényben játszottak és 5-0-ás előnyt alakítottak ki maguknak. Szerencsére a következő két játékrészben már nem csak a vendégek tudtak hálóba találni, de így is 14-6-os vereség lett a vége. A lila-fehér gólokat Ugrai (2), Galambos, Szigetvári, Menyhárt és Zsitva szerezték.
A Képes Sport Kupa végeredménye:
Február 9-én a Bp. Volán elleni meccsel ismét a megszokott módon folytatódott a bajnokság menete és bár az első harmadban kifejezetten gyenge játékot láthatott a Megyeri útra kilátogató közönség, a második húsz percet alaposan megnyomták a fiúk és bár büntetőt is hibáztak, azért így is 7-2 arányban győzték le a közlekedésieket. Az Újpest találatait Menyhát (3), Szigetvári, Ugrai, Bálint és Bodor jegyezték.
A válogatott ezt követően Romániába utazott, ahol egy ötöstorna keretében megkezdte a felkészülést a világbajnokságra. A Vedrest, Bálintot, Galambost, Menyhártot, Fodort és Bodort soraiban tudó keret tagjainak a helyi A és B válogatott mellett a Dynamo Berlin és a GKS Katowice csapataival kellett megküzdeniük. Legjobbjaink végül a németek és a lengyelek mögött a harmadik helyen zártak.
Február 23-án következett a KSI elleni mérkőzés a Kisstadionban. Az enyhe időben és szemerkélő esőben a sportiskolások már a 30. másodpercben megszerezték a vezetést, sőt az első harmad végén 3-2-es vezetés tudatában vonulhattak az öltözőbe. Aki arra számított, hogy a második húsz percben majd hengerelnek a lilák, annak csalódnia kellett, mert a csapat csak egyenlíteni tudott, ami a sok önfeláldozó és lelkes teljesítmény mellett a kifejezetten brillírozó Eperjesi Miklósnak volt köszönhető. A harmadik harmadra a KSI fiataljai elfáradtak az erős tempótól, az Újpest pedig jó hajrával érvényesítette a papírformát. A 7-3 arányú győzelemből Zsitva 2, Klink, Menyhárt, Galambos, Fodor és Bodor 1-1 góllal vette ki a részét.
A mérkőzést követően a bajnokságban hosszabb szünet következett, hiszen a válogatott hat nappal később elutazott a csíkszeredai világbajnokságra. Előtte azonban még játszottak a fiúk egy edzőmeccset a Kisstadionban a nyugat-német Oberstdorf együttese ellen, amit 7-5 arányban meg is nyertek. Az újpestiek közül Menyhárt és Bálint 1-1 alkalommal voltak eredményesek. Az utazó keretben végül Vedres Mátyás, Bánkuti Árpád, Szeles Dezső, Bálint Attila, Galambos Béla, Fodor Árpád és Menyhárt Gáspár képviselték csapatunkat. A rajt remek volt, Dániát 11-4 arányban győzte le a csapat, ám a bolgároktól 6-2-es, az osztrákoktól pedig 4-3-as vereséget szenvedett. A negyedik összecsapást, amely egy nagy tömegverekedésről is emlékezetes marad, a hollandokkal játszották a fiúk és 6-1 arányban meg is nyerték. A csapat utolsó két mérkőzése döntetlennel zárult, a kínaiakkal 3-3, az olaszokkal 6-6 lett a végeredmény. A válogatott végül az 5. helyen végzett, az újpesti játékosok közül Menyhárt 5, Bálint 3, Galambos 2 gólt könyvelhetett el magának.
Míg legjobbjaink a romániai világbajnokságon szerepeltek, addig idehaza a Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmei zajlottak, melyeknek ismét a Megyeri úti műjégpálya adott otthont. A hat csapatos mezőnyt két hármas csoportra osztották, az Újpest ellenfelei a KSI és a Bp. Volán együttesei voltak. A lila-fehérek a válogatottjaik nélkül is könnyedén jutottak be a döntőbe, ahol a Ferencvárossal kellett megküzdeniük a cím megvédéséért. Az 1972. március 5-én megrendezett mérkőzésen a következő összeállításban léptek jégre a csapatok:
Újpest: Kézeli Pál – Hajek Péter, Kovácshegyi Pál – Zsitva Viktor, Bodor Zsigmond, Erdős György – Böle Dezső, Palotás II József – Szigetvári János, Klink János, Pék György – Buzás Gábor, Baradics János, Márkusz Tibor – Puskás György (cserekapus)
FTC: Csánk (kapus), Raffa, Vrbanics, Szikre, Kertész, Balogh, Muhr, Kassai, Császár, Bácskai, Korpás, Pintér, Páncsi, Kovács A. (cserekapus)
A döntőt a IX. kerületiek kezdték jobban és Bácskai 2., illetve 16. percben lőtt találataival kétgólos előnyre tettek szert. A harmad felétől ébredező, majd az irányítást is átvevő lila-fehérek két perc alatt egyenlítettek: Klink a 17., Bodor a 18. percben vette be Csánk kapuját. A második harmadban is az Újpest kontrollálta a játékot és Zsitva Viktor 33. percben szerzett találatával a vezetést is sikerült megszerezni. Sőt, rutinos csapatkapitányunk a 49. percben már kettőre növelte az előnyt és bár az FTC Korpás révén az 56. percben még szerzett egy találatot, a dudaszó pillanatában a lila-fehérek örülhettek a győzelemnek és emelhették ismét magasba a kupát.
Újpesti Dózsa – Ferencváros
4-3
(2-2, 1-0, 1-1)
A bajnokság, amelyből már csak három mérkőzés volt hátra, március 16-án folytatódott az Újpest számára a BKV Előre elleni mérkőzéssel, amit ragyogó napsütésben, már-már nyárias melegben rendeztek meg a Kisstadionban. A lilák gyorsan kétgólos előnybe kerültek, ám ezt követően visszavettek a tempóból, így a mindvégig szívósan védekező és jól kontrázó közlekedésiek kis híján meglepetést tudtak okozni. A végül kínkeservesen 6-5 arányban megnyert mérkőzésen Klink 4, Zsitva és Ugrai 1-1 gólt szerzett.
Két nappal később következhetett az idény utolsó örökrangadója a Kisstadionban. Mivel ekkorra már a bajnokság helyezéseit tekintve nem maradt nyitott kérdés, a mérkőzésnek a presztízsen kívül nem sok tétje maradt.
FTC: Kovács A. (kapus), Gogolák, Enyedi, Deák, Bikár, Póth, Krasznai, Treplán, Havrán, Mészöly, Kereszty, Vrbanics, Kassai, Korpás, Bácskai, Cászár, Csánk (cserekapus)
Újpest: Vedres Mátyás – Bánkuti Árpád, Szeles Dezső – Zsitva Viktor, Bodor Zsigmond, Erdős György – Böle Dezső, Hajek Péter – Bálint Attila, Galambos Béla, Menyhárt Gáspár – Kovácshegyi Pál – Fodor Árpád, Klink János, Ugrai Iván – Kézeli Pál (cserekapus)
Habár vendéghelyzetekkel indult a mérkőzés, ezek sorban kimaradtak, majd fokozatosan átvette az irányítást az FTC, amely Havrán és Bikár góljaival kétgólos előnyre tett szert a szünetig. Jellemző, hogy lila oldalon Bálint üres kapura is fölé tudta emelni a korongot. Habár Klink a 25. percben szépíteni tudott, a második harmad egyértelmű hazai fölényben telt el, így a csapat 5-1-es hátrányból várta az utolsó játékrészt. A kiegyenlített játékot hozó harmadik harmadban Galambos, Bánkuti és Zsitva révén három gólt is ütött a csapat, ám eközben sajnos ötöt be is kapott, így a fiúknak végül 10-4 arányú vereséggel kellett lekorcsolyázniuk a jégről, hogy felkészüljenek a két nappal később rendezett BVSC elleni utolsó mérkőzésre.
A Megyeri úti összecsapás végül csalódást keltő, enervált és lélektelen játékot hozott hazai részről, amit a vasutasok alaposan meg is büntettek. A hibát-hibára halmozó újpesti védelem hatszor is kapitulálni volt kénytelen és csupán Menyhárt 51. percben lőtt találata jelentett némi gyógyírt a még így is kitartó lila-fehér szurkolók számára.
Az 1971-1972. évi Országos Bajnokság végeredménye:
A bajnoki ezüstérmes és Magyar Népköztársasági Kupa győztes csapat kerete:
Kapusok: Kézeli Pál, Puskás György, Vedres Mátyás
Hátvédek: Baradics János, Bánkuti Árpád, Böle Dezső, Hajek Péter, Kovácshegyi Pál, Márkusz Tibor, Palotás József, Szeles Dezső
Csatárok: Bálint Attila, Bodor Zsigmond, Buzás Gábor, Buzás György, Erdős György, Fodor Árpád, Galambos Béla, Klink János, Menyhárt Gáspár, Pék György, Szigetvári János, Ugrai Iván, Zsitva Viktor
ErSzob
Kövess Minket a Facebookon is! Újpesti Jégkorong Történelem