Habár az 1966-1967. évi bajnokság végeredménye egyértelműen csalódást okozott a IV. kerületben, a szakosztály háza táján ezúttal sem volt szó kapkodásról, a vezetők, az edzők és a játékosok folytatták az évekkel korábban megkezdett munkát és építkezést. A továbbra is Szamosi Ferenc vezetőedző által irányított keretben nem történtek nagy változások, ám a tavasz és a nyár folyamán távozókról és érkezőkről egyaránt be lehetett számolni. Patócs György, a csapat kapitánya, aki 1957 óta erősítette a lila-fehéreket a szezon végén a visszavonulás mellett döntött, míg Matlaszkovszky Péter, a fiatal, saját nevelésű hátvéd átigazolt a Bp. Építők csapatához, ahonnan a rutinos Simmel János érkezett a védelem megerősítésére. A csatársorban Szikra István volt az új arc, aki nevelőegyesületét, a Bp. Postást hagyta el az Újpest kedvéért. Az új csapatkapitány a keret legtapasztaltabb játékosa, a korábbi válogatott támadó, Lőrincz Ferenc lett.
A hazai sajtó a tavasz és a nyár folyamán szokás szerint nem sokat foglalkozott a jégkorongozókkal. Augusztus közepéig csupán egyetlen rövid híradás jelent meg arról, hogy a Rajkai László által vezetett válogatott május 10-én megkezdte a felkészülést az új szezonra, miközben a MTS (Magyar Testnevelési és Sportszövetség) a hokisok tekintetében 18 játékosban és 4 kísérőben határozta meg a nemzetközi eseményekre kiutazók keretlétszámát. Idehaza szeptember elején jutottak először jéghez a csapatok, ekkor nyitotta meg ugyanis kapuit a Sportcsarnok melletti Jégszínház. Egy elemzésből az is kiderült, hogy a nyolc fővárosi szakosztályban összesen 360 igazolt felnőtt és utánpótlás korú játékost tartottak nyilván, míg a KSI foglalkozásain 220 fiatalember ismerkedett éppen a jégkorong fortélyaival. A létesítmények vizsgálatakor megjegyezték, hogy Újpesten nincs megfelelő öltöző, míg a Kisstadion és a Millenáris jegét ugyanaz a gép állítja elő, így az utóbbi helyen csak 0 fok alatt tudnak versenyzésre alkalmas jeget készíteni.
Szeptember második felében a válogatott Besztercebányára utazott, ahol az edzőtábor keretében a fiúk meccset is játszottak a helyi csapattal, melyen 5-3 arányú vereséget szenvedtek. Októberben a lila-fehérek is megtartották szokásos csehszlovákiai edzőtáborukat, melynek helyszíne, akárcsak egy évvel korábban, ezúttal is Hodonín volt. Eközben a Jégszövetség jégkorong szakbizottsága a megszokottnál egy héttel korábbra, október 28-ra írta ki az országos bajnokság kezdetét, melynek keretében két teljes kört, azaz 14 fordulót kellett játszaniuk a csapatoknak. A Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmeit, ahová rövid fennállása óta első alkalommal a KSI is benevezett – rögtön két csapattal -, hagyományosan az OB utánra időzítették.
Az égiek és az időjárás kegyéből a pontvadászat a tervezettnek megfelelően, 1967. október 28-án rajtolt. A ködös, szomorkás szombati napon két meccset is rendeztek. Az elsőn a címvédő FTC 10-3 arányú győzelmet aratott a Bp. Spartacus ellen, míg a másodikon a Bp. Vörös Meteor nagy küzdelemben, csupán a harmadik harmadban tudott a Bp. Előre fölé kerekedni egy 3-2-es győzelemmel.
A lila-fehérek eközben az olasz HC Bolzano elleni barátságos mérkőzésre készülődtek a Megyeri úton, ahol közel 600 szurkoló várta a jégre kikorcsolyázó csapatokat.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Lőrincz Ferenc (C), Palotás József – Bálint Attila, Galambos Béla, Boróczi Gábor – Molnár Tibor, Hajek Péter – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Simmel János, Komáromi Lajos – Palotás János, Patócs Péter, Szikra István
Bolzano: Roberto Gamper (Romeo Tigliani) – Giuliano Frigo, Renzo Stenico – Domenico De Castris, Jerry Hudson (CAN), Hans Holzner – Peter Holzner, Giancarlo Benvenuti – Norbert Barchetti, Angelo Marchesan, Luis Pichler – Angelo Segata
Az olasz együttes Ostrava-ból (ma Csehország) érkezett Budapestre és miközben a Szamosi-legénység kifejezetten jó formát mutatott, addig a vendégek egyenesen pocsék teljesítménnyel rukkoltak elő. A lilák a 12. percben Klink góljával szereztek vezetést, ám Peter Holzner egy perccel később egyenlíteni tudott. Ezt követően a 15. és a 16. percben Bálint is bevette Gamper kapuját, majd két perccel később Zsitva, egy percre rá ismét Bálint volt eredményes. Szünet után De Castris csökkentette az olaszok hátrányát a 23. percben, ám néhány másodperc múlva Szikra végképp elvette a vendégek kedvét a játéktól, így a hátralévő időben az újpestiek tulajdonképpen tetszés szerint érhették el az újabb és újabb találatokat: Szikra a 30., Klink a 36. és 52., Boróczi a 39., Bánkuti a 44., Bálint a 48., míg Palotás József az 56. percben volt eredményes.
Újpesti Dózsa – HC Bolzano
13-2
(5-1, 4-1, 4-0)
Másnap a bajnokságban a BVSC is hozta a kötelezőt, miután 7-0-ra megverte a Bp. Építők csapatát.
A lila-fehérek bemutatkozására egészen november 1-jéig kellett várniuk a szurkolóknak. Az esős, szeles, kifejezetten enyhe időt hozó szerda estén a Bp. Építők látogatott el a Megyeri útra.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás (Kézeli Pál) – Palotás János, Palotás József – Bálint Attila, Galambos Béla, Komáromi Lajos – Hajek Péter, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Simmel János – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter
Bp. Építők: Puskás György – Moharos László, Wohl Gyula – Aradi László, Havai János, Szongoth Gábor – Závori Zsolt, Nagy István – Szeles Dezső, Szlávy István, Szilassy Béla – Matlaszkovszky Péter, Máthé András – Kovács, Moletz Győző, Bozsik László
Habár a Szamosi-legénység egy pillanatig sem játszott teljes hőfokon, a 9. percben Bánkuti találatával így is sikerült megszerezni a vezetést, amit egy perccel később Palotás János máris kettőre növelt. A vendégek a 15. percben Szeles góljával szépítettek. A szünetet követően, a 23. percben Szikra István nyitotta meg a gólok sorát, majd kilenc perccel később Bánkuti is bevette Puskás kapuját, míg Klink a 38. percben gondoskodott az előny továbbnöveléséről. A közepes játékot és színvonalat hozó mérkőzés végeredményét a második találatát is megszerző Bánkuti Árpád állította be az 54. percben.
Újpesti Dózsa – Bp. Építők
6-1
(2-1, 3-0, 1-0)
A játéknap további eredményei: BVSC-Bp. Előre 5-2, FTC-Bp. Postás 8-0.
A következő napokban a válogatott az NDK-ba utazott, hogy két mérkőzésen is összemérje erejét a keletnémetek utánpótlás szelekciójával. A 12-2 és 7-6 arányban elvesztett meccseken Palotás József, Zsitva Viktor, Klink János, Bánkuti Árpád, Galambos Béla, valamint a két gólt is szerző Bálint Attila képviselték a lila-fehér színeket.
A hazatérő újpestiekre még egy feladat várt a bajnokság folytatása előtt, méghozzá a BVSC által rendezett November 7. Kupa, amit értelemszerűen november 7-én (az 1917. évi oroszországi forradalom ünnepnapján), egy esős, ködös kedden játszottak le egymással a csapatok a Kisstadionban.
BVSC: Balogh János (Balogh Csaba) – Babán József, Koutny Lajos – Bakay László, Bikár Péter, Zsitva Béla – Kertész József, Siba Ferenc – Palla Antal, Petyerák István, Mondics Sándor – Gámán Imre, Miklós Károly, Kósa Ambrus – Bóczi János
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás (Molnár Károly) – Lőrincz Ferenc (C), Palotás József – Bálint Attila, Galambos Béla, Boróczi Gábor – Molnár Tibor, Hajek Péter – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Simmel János – Fülöp Tamás, Patócs Péter, Szikra István
A 4. percben Babán góljával a zuglóiak jutottak előnyhöz, Klink azonban már két perccel később egyenlíteni tudott, majd a 18. percben Patócs Péter révén a vezetést is sikerült átvenniük a liláknak. A második harmad derekán rövid idő alatt három találatot is szereztek a csapatok: előbb Miklós köszönt be Vedresnek (28. perc), majd pár másodperccel később Palotás Öcsi mattolta Baloghot, a 30. percben pedig Zsitva Viktor növelte kettőre az újpesti előnyt. Habár Bakay a 34. percben közelebb hozta a vasutasokat, Galambos három perccel később szerzett góljának köszönhetően Borócziék viszonylag megnyugtató helyzetből várhatták a folytatást. Talán túlságosan is megnyugtatóból, hiszen a húsz perces hajrát nyitó vasutasok Bikár találatával már a 41. percben szépíteni tudtak, majd Zsitva Béla négy perccel később lőtt góljának köszönhetően ismét egál volt az eredmény. Mivel a rendes játékidőben nem esett több gól, jöhetett az 5-5 büntetőlövés, melyek közül a zuglóiak egyet sem tudtak értékesíteni, Palotás József viszont belőtte a saját rávezetését, így végül a Szamosi-legénység örülhetett a győzelemnek!
BVSC – Újpesti Dózsa
5-6 (büntetőkkel)
(1-2, 2-3, 2-0, 0-1)
Sok pihenésre továbbra sem jutott idő, hiszen másnap, november 8-án már bajnoki mérkőzés várt Lőrinczékre. A Megyeri útra látogató Bp. Előre egyáltalán nem ígérkezett könnyű ellenfélnek, hiszen azon túl, hogy a közlekedésiek fiatal gárdája remekül rajtolt a pontvadászatban, Margó György legényei évről-évre egyre szervezettebben és célratörőbben jégkorongoztak.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás (Kézeli Pál) – Palotás József, Fülöp Tamás – Bálint Attila, Galambos Béla, Boróczi Gábor – Hajek Péter, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Simmel János, Komáromi Lajos – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter
Bp. Előre: Kelemen Gyula (Kurtzer) – Berta J., Enyedi Ferenc – Lovcsányi László, Tőkés, Flandera Milán – Zsótér, Nagy Géza – Reinthaller Béla, Lengyel József, ifj. Margó György – Szuper Géza, Gyarmati János, Domonkos Péter
Habár az alacsony színvonalú összecsapáson a hazaiak játéka mindvégig akadozott, a 4. percben Galambos góljával sikerült megszerezni a vezetést, amit négy perccel később Bánkuti, majd a 12. percben Bálint tett még magabiztosabbá. A szünet után csupán néhány másodpercre volt szükség ahhoz, hogy Boróczi is bevegye a tehetséges Kelemen hálóját, aztán a meccs derekán Zsitva is feliratkozott a gólszerzők közé. A 33. percben Tőkés révén szépített a rendkívül lelkesen és nagy akarással játszó ellenfél, a harmad utolsó találatát azonban Szikra lőtte a 38. percben. Az utolsó játékrészre csökkent a lilák koncentrációja, amit az agilis közlekedésiek villámgyorsan ki is használtak: Tőkés a 41., Flandera a 42. percben volt eredményes. A hazaiak hetedik gólját Lőrincz szerezte a 45. percben, míg a végeredményt Lovcsányi állította be egy perccel a dudaszó előtt.
Újpesti Dózsa – Bp. Előre
7-4
(3-0, 3-1, 1-3)
A nap további eredményei: Bp. Postás-Bp. Vörös Meteor 0-6, BVSC-Bp. Spartacus 7-2.
Két nappal később: Bp. Postás-BVSC 2-6, Bp. Vörös Meteor-Bp. Építők 3-3.
Az Újpest másnap, november 11-én vasárnap lépett legközelebb jégre, méghozzá a Kisstadionban a Bp. Spartacus vendégeként.
Bp. Spartacus: Szépffy Zsolt (Magyar) – Bikali Tibor, Váltó Károly – Szathmári András, Gálffy Ákos, Kalotai András – Némon János – Szabó Attila, Vajdafi Lehel, Dudar Imre – Dikk Ferenc
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Palotás János, Palotás József – Bálint Attila, Galambos Béla, Boróczi Gábor – Hajek Péter, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Simmel János, Fülöp Tamás – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter
A szombat délelőtt megrendezett mérkőzésen a két csapat egy pillanatig sem volt egy súlycsoportban. S habár abban semmi meglepő nem volt, hogy a lila-fehérek már az első húsz perc után 5-1 arányban vezettek, a második harmadban lőtt 14 gól mind a mai napig rekordnak számít. A szűk kerettel kiálló Spartacus játéka teljesen szétesett és bizony Szépffy kapusnak sem volt éppen jó napja. A lilák első csatársora viszont – némi képzavarral élve – lubickolt a jégen. Galambos és Bálint 6-6, Boróczi 5 gólt szerzett, amihez Zsitva 3, Bánkuti, Palotás Öcsi és Klink 2-2, Patócs Péter pedig egy találattal járult hozzá. Az ellenfél részéről Vajdafi volt eredményes.
Bp. Spartacus – Újpesti Dózsa
1-27
(1-5, 0-14, 0-8)
Szamosi Ferenc fiai másnap ismét jégen voltak, ezúttal a Bp. Postás látogatott a Megyeri útra.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás (Molnár Károly) – Palotás József, Fülöp Tamás – Bálint Attila, Galambos Béla, Boróczi Gábor – Molnár Tibor, Hajek Péter – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Simmel János, Kovácshegyi Pál – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter
Bp. Postás: Sinkó – Gyenese, Dvorszky Aladár – Berta László, Mészöly András, Klemm János – Kovács, Erdősi László –Steiger, B. Nagy, Petyerák Sándor – Tóth Csaba, Vetró Tibor – Horváth E., Grolmusz, Lucas, Bán
A lilák ezúttal is remekül kezdtek. Az 5. percben Zsitva góljával megszerezték a vezetést, majd egy perccel később Lőrincz is bevette Sinkó hálóját. A harmad hátralévő részében Boróczi (8.p.), Galambos (12.p.), Szikra (17.p.) és Bálint (20.p.) is betalált, így hatgólos előnnyel vonulhattak a fiúk az öltözőbe. A 23. percben Bán révén szépíteni tudott a Postás, ám ezt négy újabb góllal torolták meg a lilák, sorrendben Zsitva (26.p.), Klink (32.p.), Szikra (35.p.) és Bálint (37.p.) volt eredményes. A harmadik húsz percre már csökkent a koncentráció, ami különösen a védekező harmadban jelentkezett. A 44. percben a vendégek villámgyorsan két gólt is lőttek – Dvorszky és Bán révén -, ami ismét felpaprikázta a lila-fehéreket, akik Szikra (50.p.), Klink (57.p.) és Boróczi (59.p.) találataival állították be a végeredményt.
Újpesti Dózsa – Bp. Postás
13-3
(6-0, 4-1, 3-2)
A IV. kerületiek másnap autóbuszra ültek és Bécs érintésével elindultak Olaszország felé, hogy részt vegyenek a HC Bolzano által rendezett Forst Kupán. Az osztrák fővárosban gyorsan játszottak is a fiúk egy mérkőzést a Wiener EV csapatával, akiket 6-5 arányban sikerült megverni. A Szamosi-legénység ezt követően hosszú és fárasztó buszozás után érkezett meg Bolzanóba, ahol a Forst sörgyár által szponzorált kupa harmadik résztvevője a nyugatnémet SC Riessersee (Garmisch-Partenkirchen) együttese volt. Az 1000 néző előtt lejátszott nyitó összecsapáson a házigazda Bolzano várt az újpestiekre.
HC Bolzano: Roberto Gamper (Romeo Tigliani) – Franco De Vito, Enrico Bacher – Domenico De Castris, Jerry Hudson (CAN), Heini Oberdorfer – Robert Psenner, Arnaldo Vattai – Hans Holzner, Giampietro Marini, Norbert Barchetti – Renzo Stenico, Martin Innerebner – Luis Pichler, Giancarlo Benvenuti, Angelo Marchesan
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás (Molnár Károly) – Palotás János, Palotás József – Lőrincz Ferenc (C), Galambos Béla, Boróczi Gábor – Hajek Péter, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Patócs Péter, Simmel János, Kovácshegyi Pál
Remekül indult a mérkőzés, hiszen a 2. percben Zsitva Viktor egyéni akciója révén sikerült megszerezni a vezetést. Ráadásul a folytatás sem alakult rosszul, a 19. perc elején Bánkutinak is sikerült bevennie Gamper hálóját. Az asszisztot Zsitva jegyezte. Szünet után, a huszonharmadik perc közepén a fenti páros – a nagy sikerre való tekintettel – megismételte a korábbi produkciót, majd nagyjából negyven másodperccel később már Galambos gólját ünnepelték a cserepadról. A gólpasszt ezúttal Boróczi adta. A Bolzano kínjainak azonban még ezzel sem volt vége, hiszen a meccs derekán Patócs Péter ugrott ki az olasz védők között egy elcsípett koronggal, könyörtelenül gólra váltva a szólót. Az óra 30:55-nél állt meg. Bár még sok idő volt hátra a meccsből, az egyre inkább kedvüket vesztő hazaiak ezt követően sem találtak fogást a lilák védelmén, így a Szamosi-legénység váratlanul magabiztos győzelemmel kezdte a tornát.
HC Bolzano – Újpesti Dózsa
0-5
(0-2, 0-3, 0-0)
Másnap újabb erőpróba következett, ezúttal a nyugatnémetek ellen.
SC Riessersee: Georg Biehler (Hans Günther Neuner) – Sylvester Wackerle, Hubert Engel – Helmut Klotz, Anton Hofherr, Günther Loher – Hubert Wörmann, Helmut Sing – Richard Riedel, Andreas Kink, Georg Burger – Josef Jocher, Anton Singer – Franz Bechtold, Georg Hartelt, Helmut Kuhn – Georg Wörndl
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás (Molnár Károly) – Palotás János, Palotás József – Lőrincz Ferenc (C), Galambos Béla, Boróczi Gábor – Hajek Péter, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Patócs Péter, Simmel János, Kovácshegyi Pál
Habár most nem a hazai csapat volt az ellenfél, mégis közel telt ház, azaz 1000 néző figyelte a lelátóról a csapatokat. A lilák sajnos nem tudták megismételni az előző nap megcsodált teljesítményüket – talán az utazás okozta fáradtság is ekkor ütközött ki rajtuk -, így Wörmann góljával az előzetesen is jóval esélyesebbnek tartott németek szerezték meg a vezetést az 5. percben. A harmad derekán az olasz bírók büntetőt ítéltek a garmischiak javára, amiből ismét Wörmann volt eredményes. A második harmadban is a németek nyitották meg a gólok sorát: Wörndle a 26., Engel a 10. perc elején tudott gólt szerezni. Harminc másodperccel később Bánkuti ugrott ki a védők között, megszerezve a lilák szépítő találatát. Ám mivel a szünetig még Bechtold és Hofherr is bevette Vedres kapuját, a két pont sorsa tulajdonképpen el is dőlt. A záró játékrész 11. percében azért Klink is letette a névjegyét, Palotás Öcsi passzát vágta be Biehler hálójába.
SC Riessersee – Újpesti Dózsa
6-2
(2-0, 4-1, 0-1)
Az utolsó napon érdekesen alakultak az események: habár a toronymagas esélyesnek számító németeknek már a döntetlen is elég lett volna a tornagyőzelemhez, a Bolzano alaposan megrázta magát és hatalmas küzdelemre kényszerítette ellenfelét. A harmadik harmadban 2-4-ről fordították meg az állást, majd a 12. percben – egy vélt vagy valós bírói hibától feldühödve – a németek levonultak a jégről és nem is voltak hajlandók oda visszatérni. A versenybizottság ezért 5-0-ás gólaránnyal a Bolzanónak ítélte a két pontot. A körbeverés okozta összevetésből így a lila-fehérek jöttek ki jobban, akik gólarányuknak köszönhetően megnyerték a tornát.
A Forst Kupa végeredménye:
A csapat november 21-én tért haza Budapestre, ám a válogatott keret tagjai nem sok időt tölthettek otthon, máris csomagolhattak, hogy 26-án útra keljenek Ljubljana felé, ahol egy négyestorna keretében megmérkőztek a jugoszláv, az osztrák és az olaszok helyére beugró, csehszlovák játékosokkal megerősített bolgár válogatottal. A lila-fehéreket ezúttal csak három játékos, Palotás József, Klink János és Zsitva Viktor képviselte, s bár a csapat a nyitó találkozón 3-2-re legyőzte a házigazda jugoszlávokat, Ausztriától és a Szófia néven szereplő bolgároktól kikaptak a fiúk. A magyar gólokból Zsitva egyet vállalt magára.
A bajnokság egyébként nem állt le a lilák olaszországi túrája miatt, így november 22-én és 25-én egyaránt két-két mérkőzést rendeztek a Kisstadionban. Az eredmények sorrendben a következők voltak: Bp. Postás-Bp. Spartacus 6-7, Bp. Építők-Bp. Előre 4-6, Bp. Előre-FTC 2-9, Bp. Vörös Meteor-Bp. Spartacus 11-1.
Miután a válogatott is hazatért Ljubljanából, ismét a bajnokságé lett a főszerep. December 2-án szombaton a tabella alsóházában helyet foglaló csapatok találkoztak egymással – Bp. Spartacus-Bp. Előre 2-4, Bp. Postás-Bp. Építők 3-3 -, ám a közvéleményt már a másnap délelőtti rangadómatiné, a BVSC-Meteor és leginkább az FTC-Újpest összecsapás tartotta izgalomban. A derbit megelőzően az újságok leginkább arról cikkeztek, hogy a lila-fehérek bizony nagy árat fizettek a Forst Kupa megnyeréséért, hiszen Boróczi Gábor tokszalag-szakadást szenvedett, így nagy valószínűséggel az idény hátralévő részét ki kell hagynia, de a begipszelt lábú Molnár Tibor sem tudja majd vállalni a játékot. A bordatörésből lábadozó Palotás Öcsi játéka szintén kétséges volt, ahogy a sorkatonai szolgálatát töltő Galambos Béla szereplésére sem vehetett mérget Szamosi edző.
Ferencváros: Csánk László – Raffa György, Ziegler János – Horváth Zoltán, Jakabházy László, Schwalm Béla – Ziegler Péter – Menyhárt Gáspár, Póth János, Kassai György – Gódor János, Simon V. László, Major Ernő – Ránki Péter
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Palotás József, Simmel János – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Palotás János, Hajek Péter – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter – Fülöp Tamás, Galambos Béla, Bálint Attila
Az első meglepetést a nézőszám okozta, hiszen alig több mint 3000 szurkoló gyűlt össze a Kisstadion lelátóin. A vendégoldalon megnyugvással vették tudomássul, hogy Palotás Öcsi vállalni tudta a játékot és hogy Galambost is elengedte az alakulata erre a fontos összecsapásra. A játékot azonban a zöld-fehérek kezdték jobban és határozottabban, olyannyira, hogy a 2. percben már a vezetést is sikerült megszerezniük: Póth átadását a veterán Simon váltotta gólra. A 16. percben Menyhárt kapott lesgyanús indítást, aki – mivel a sípszó elmaradt – remekül centerezett Póth elé, ő pedig Vedres mellett a hálóba vágta a korongot. A második harmadra gyökeres változást vett a játék képe. Egyértelműen az Újpest dominált és a 32. percben Lőrincz remekbe szabott átadásából Szikra megszerezte a lilák első találatát. Két perccel később Zsitva és Bánkuti adogatása teremtett sakk-matt helyzetet Csánk kapuja előtt, melynek végén az utóbbi púpozta ki az FTC hálóját. A szünet után Kassai góljával ismét a zöld-fehérek szereztek vezetést, ám a 46. percben az emberelőnyben játszó lilák, Palotás József kékvonalról leadott sistergős bombájával újra egyenlíteni tudtak. Sőt… már csak négy perc volt hátra a mérkőzésből, amikor Klink távoli lövésre szánta el magát, a korong pedig a meglepett Csánk mellett a hálóba vágódott. 15 másodperccel a dudaszó előtt a bírók tiszteletlen magatartásért a büntetőpadra küldték Póth Jánost, Bálint Attila pedig élt a lehetőséggel és kihasználta a röpke emberelőnyt.
Ferencváros – Újpesti Dózsa
3-5
(2-0, 0-2, 1-3)
A nap másik rangadóján BVSC-Bp. Vörös Meteor 4-5.
Mivel ezt követően a magyar ifjúsági válogatott Lengyelországba utazott, a bajnokság következő játéknapjára egészen december 13-ig kellett várniuk a szurkolóknak. Ekkor azonban ismét két rangadóval örvendeztették meg őket a csapatok. A lila-fehéreknek a Háray Béla vezette vasutas gárdával kellett megküzdeniük a Megyeri úton.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Palotás József, Simmel János – Zsitva Viktor (A), Klink János, Bánkuti Árpád – Hajek Péter, Palotás János – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter – Fülöp Tamás, Galambos Béla, Bálint Attila
BVSC: Balogh János (Balogh Csaba) – Koutny Lajos, Babán József – Bikár Péter, Zsitva Béla, Gámán Imre – Kertész József, Siba Ferenc – Rozgonyi György, Petyerák István, Gyöngyösi Jenő – Miklós Károly, Kósa Ambrus, Palla Antal
A jó iramú, szikrázóan kemény, mégis sportszerű találkozóra közel 600 szurkoló váltott jegyet. Eleinte a vendégek játszottak veszélyesebben és az 5. percben Bikár találatával meg is szerezték a vezetést. Ezt követően a lilák fokozatosan átvették az irányítást, majd a 11. percben két villámgyors, Bánkuti és Klink által jegyzett góllal az eredményt is sikerült megfordítaniuk. A második harmad viharos újpesti rohamokkal indult, s bár Zsitva Viktor még kihagyott két nagy lehetőséget, a 33. percben Lőrincz átadásából Szikra már mattolni tudta Balogh kapust. Két perccel később Bánkuti csent el egy korongot az ellenféltől, amit Zsitvához passzolt, aki ezúttal könyörtelenül élt az adódó lehetőséggel. Szünet után tovább fokozódott az iram, a 48. percben pedig eldőlni látszott a mérkőzés: Klink centerezését Bánkuti piszkálta be a kapuba. Ekkor azonban mintha megszólalt volna egy vészcsengő a vasutasok fejében, hiszen az 51. és 54. perc között Kertész, Rozgonyi, valamint Bikár révén három gólt is ütöttek. Sőt, akár ki is egyenlíthettek volna, ám öt perccel a vége előtt hiába vezették hárman a korongot egyetlen újpesti védőre, elhibázták a lehetőséget. Ez újabb fordulópontot jelentett, mivel Klink az 56. és 58. percben is be tudta venni a vendégek kapuját, végképp eldöntve ezzel a létfontosságú bajnoki pontok sorsát.
Újpesti Dózsa – BVSC
7-4
(2-1, 2-0, 3-3)
A nap másik rangadóján FTC-Bp. Vörös meteor 5-4.
December 19-én kedden három mérkőzésre is sor került. A lila-fehérekre ismét komoly erőpróba várt, hiszen az a Vörös Meteor látogatott el a Megyeri útra, amely Kenderessy Balázs munkájának köszönhetően újra képes volt esetenként borsot törni a “nagyok” orra alá.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Palotás József, Simmel János – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Hajek Péter, Palotás János – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Fülöp Tamás – Galambos Béla, Bálint Attila
Bp. Vörös Meteor: Losonci György – Losonci Imre, Szőcs János – Deák Miklós, Grimm György, Szántó László – Danyi Attila, Gogolák László – Kárász György, Popelka István, Földvári Gábor – Kárász István, Cerva Csaba – Muhr Albert, Szepesi Gábor, Vrbanics Tibor
Ezúttal már több mint 1000 szurkoló fagyoskodott a lelátókon, akik bizonyára örömmel látták, hogy kedvenceik több alkalommal is komoly kavarodást okoznak a VM kapuja előtt, miközben a vendégek csupán távoli lövésekkel próbálkoznak. Az első gólra a 9. percig kellett várni, amikor Szikra mattolta Losonci kapust, majd egy perccel később Bálint duplázta meg a hazai előnyt egy lecsorgó korongból. Arról viszont, hogy a lilák háromgólos fórral vonulhassanak pihenni, Palotás József gondoskodott néhány másodperccel a dudaszó előtt. A második harmadban mindkét csapat csapkodó, sok hibával tarkított játékkal rukkolt elő, így nem csoda, hogy egyik oldalról sem sikerült a góllövés. A szünetet követően ismét javult a színvonal és hogy teljes legyen a szurkolók öröme, Bánkuti a 42. percben megszerezte a lilák negyedik találatát. A térfélcserét követően Muhr szépített, Klinkék azonban nem hagyták, hogy a vendégeké legyen az utolsó szó, hiszen az 56. percben Bálint, majd nem sokkal a dudaszó előtt Zsitva Viktor is feliratkozott a góllövőlistára.
Újpesti Dózsa – Bp. Vörös Meteor
6-1
(3-0, 0-0, 3-1)
További eredmények: Bp. Építők-FTC 1-6, Bp. Postás-Bp. Előre 4-3.
Két nappal később a Budapestre látogató Slovan Bratislava együttese ellen lépett jégre a magyar válogatott keret, amelyben Palotás József, Bálint Attila, Klink János és Zsitva Viktor képviselte az Újpestet. Az összecsapás 5-2-es csehszlovák sikerrel zárult.
Az első kör utolsó két mérkőzésére december 23-án került sor a Kisstadionban. Habár a lila-fehérek nem léptek jégre aznap, az újpesti szurkolók minden bizonnyal alig várták, hogy másnap értesüljenek az FTC-BVSC rangadó végeredményéről. Nos, a vasutasok végül szép és értékes ajándékot tettek a Megyeri úti karácsonyfa alá, hiszen 4-3 arányban legyőzték ellenfelüket. Bikár Péter egymaga három találatot jegyzett. A nap másik találkozóján a Bp. Építők 4-4-es döntetlent játszott a Spartacus együttesével.
A bajnokság állása az első kör után:
Válogatottjaink ezúttal sem kóstolhatták végig a családdal a karácsonyi menüt, hiszen a csapat december 25-én útra kelt az ezúttal Romániában megrendezésre kerülő Duna-kupára. A fiúk elsőként a Bukarest néven nevezett román utánpótlás szelekcióval csaptak össze, akikkel 3-3-as döntetlent játszottak, majd 7-1-re kikaptak a Szófiaként induló bolgároktól. A román nagyválogatott elleni találkozó viszont 2-0-ás hazai vezetésnél félbeszakadt, mivel a zuhogó eső megakadályozta az utolsó húsz perc lejátszását.
Az 1968-as év első napjaiban még mindig legjobbjainké volt a főszerep, hiszen az időközben hazatért csapat január 3-án és 4-én is játszott egy-egy mérkőzést a csehszlovák utánpótlás válogatott ellen. Az 5-1-re és 8-2-re elveszített találkozók érdekessége, hogy Palotás János hosszú idő után húzhatta magára ismét a címeres mezt, míg hórihorgas hátvédünk, Molnár Tibor első alkalommal tehette meg ugyanezt (legalábbis jelen tudásom szerint – ErSzob). Rajtuk kívül az egy gólt is szerző Klink Pityu képviselte még a lila-fehér színeket.
A bajnokság második köre január 6-án szombaton, a Bp. Spartacus Megyeri úti vendégjátékával vette kezdetét. A mérkőzésre nagyjából 500 szurkoló váltott jegyet.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Palotás József, Simmel János – Bánkuti Árpád, Klink János, Patócs Péter – Hajek Péter, Palotás János – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Fülöp Tamás – Bálint Attila, Kovácshegyi Pál, Molnár Tibor
Bp. Spartacus: Magyar – Váltó Károly, Bikali Tibor – Dikk Ferenc, Kalotai András, Monori – Szabó Attila, Némon János
Gubó Gábor, a Szpari trénere nehéz helyzetben volt, hiszen sérülések, betegségek és más okok folytán még két sornyi játékost sem tudott jégre küldeni. A gondok akkor váltak megoldhatatlanná, amikor Magyar, a vendégek portása, a 18. percben megsérült és nem tudta tovább vállalni a játékot. Cserekapus híján a Spartacus kénytelen volt feladni a meccset. A szintén tartalékosan felálló, kevert sorokkal játszó lilák ekkor már 9-0 arányban vezettek, a gólokat Klink (2), Bánkuti (2), Lőrincz (2), Szikra, Patócs és Bálint szerezték. A 2 bajnoki pontot értelemszerűen az Újpest kapta meg, méghozzá a pályán kialakult gólaránnyal.
Újpesti Dózsa – Bp. Spartacus
9-0
(9-0-nál félbeszakadt)
Másnap a BVSC 7-3 arányban győzött a Bp. Postás ellen, míg az FTC 11-1-re lépte le az Előre csapatát.
Január 10-én szintén szintén két mérkőzésre került sor: Bp. Építők-Bp. Vörös Meteor 2-3, Bp. Spartacus-Bp. Postás 3-5.
Három nappal később, január 13-án szombaton előbb a Meteor verte 11-3-ra a Bp. Postás együttesét, majd a vasutasok győztek 14-0-ra a Bp. Spartacus ellen.
A lila-fehérek vasárnap délelőtt, bő egy hét szünet után léptek ismét jégre, méghozzá a Kisstadionban, a Bp. Előre vendégeként.
Bp. Előre: Kelemen Gyula – Enyedi Ferenc, Berta J. – Tőkés, Flandera Milán, ifj. Margó György – Lengyel József, Nagy Géza – Gyarmati János, Domonkos Péter, Polgár
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Palotás József, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Hajek Péter, Palotás János – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Bálint Attila – Galambos Béla, Simmel János, Fülöp Tamás
Ha a csapat nem is játszott éppen teljes erőbedobással, mindvégig ötletes játékkal örvendeztette meg a meccsre kilátogató mintegy 300 szurkolót. A vezetést Palotás József góljával már a 4. percben sikerült megszerezni, sőt Klink néhány másodperccel később meg is duplázta azt. Három perccel később a csapatkapitány Lőrincz is bevette Kelemen kapuját. A második harmad Tőkés szépítő góljával indult, ettől kezdve azonban egymást érték az újpesti találatok, melyek sorát a 26. percben Simmel nyitott meg. Klink a 29., Palotás József a 32., Lőrincz a 34. percben folytatta a sort, majd a 37. percben Zsitva és ismét Klink ünnepelhetett, akik alig néhány másodperc különbséggel lőtték be csapatuk 8. és 9. gólját. A záró húsz percben szintén hat találatig jutottak a lilák, Bálint a 42. és 54., Klink a 44., Szikra a 49. és 50., míg Bánkuti az 53. percben volt eredményes.
Bp. Előre – Újpesti Dózsa
1-15
(0-3, 1-6, 0-6)
A játéknap másik mérkőzésén: FTC-Bp. Építők 6-1.
Három nappal később, január 17-én szerdán újabb két találkozóra került sor. A Szamosi-legénységnek ismét a Kisstadionban kellett jégre lépnie, ezúttal a Bp. Postás együttese ellen.
Bp. Postás: Sinkó – Gaál, Erdősi László – Berta László, Mészöly András, Klemm János – Tóth Csaba, Gyenese – Horváth E., Lucas, Grolmusz – Steiger, B. Nagy, Bán – Vetró Tibor
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Palotás József, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Hajek Péter, Palotás János – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Bálint Attila – Simmel János, Galambos Béla, Fülöp Tamás
A Buza István által vezetett fiatal Postás játékosok bizony alaposan beleálltak a meccsbe és a kemény fizikai játéktól sem riadtak vissza, így nem csoda, hogy a lila-fehérek csak a 10. percben tudták először bevenni Sinkó kapuját. A gólszerző Lőrincz Ferike volt. Még egy perc sem telt el, amikor Galambos kettőre növelte az előnyt, majd a 18. percben Zsitva is betalált a Postás hálójába. A harmad végeredményét Bálint állította be néhány másodperccel a dudaszó előtt. Az alaposan felpörgött játékosok között még az öltözőbe menet is folyt az adok-kapok. Olyannyira, hogy a bírók három ötperces büntetést is kiosztottak, kettőt az Újpest, egyet a Postás oldalán. A lilákat mindez nem zökkentette ki a ritmusból és a 23. percben Palotás Öcsi révén emberhátrányból növelték az előnyüket, majd hat perccel később ismét Lőrincz tudott eredményes lenni. A hetedik újpesti találatot a szintén második gólját lövő Galambos jegyezte. Szamosi Ferenc fiainak még az utolsó harmadra is maradt puskaporuk: a 45. percben Palotás József mattolta Sinkót, Vedres hálója viszont egészen a lefújásig érintetlen maradt!
Bp. Postás – Újpesti Dózsa
0-8
(0-4, 0-3, 0-1)
A nap másik mérkőzésén: FTC-Bp. Spartacus 10-1.
A hétvége ezúttal a válogatottról szólt. A Palotás Józsefet, Zsitva Viktort és Klink Jánost is magában foglaló keret az NDK B, azaz junior alakulatával csapott össze a Kisstadionban. Az 5-5-ös döntetlennel zárult találkozón Zsitva egy gólt jegyzett.
A bajnokság január 24-én szerdán és 27-én szombaton egyaránt két-két mérkőzéssel folytatódott (eredmények: BVSC-Bp. Építők 10-0, Bp. Vörös Meteor-Bp. Előre 4-2, Bp. Postás-FTC 0-12, Bp. Előre-BVSC 0-16), a lila-fehérek azonban csak január 28-án vasárnap folytatták szereplésüket, méghozzá az Építők vendégeként a Kisstadionban.
Bp. Építők: Orbán György (Puskás György) – Moharos László, Nagy István – Szilassy Béla, Szlávy István, Havai János – Závori Zsolt, Szeles Dezső – Moletz Győző, Szongoth Gábor, Aradi László – Vámosi János, Tejfalussy Béla, Bozsik László – Hermann
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás (Molnár Károly) – Palotás József, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Hajek Péter, Palotás János – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter – Simmel János – Bálint Attila, Galambos Béla, Fülöp Tamás
A hazaiak az első harmadban bizony szívós ellenállást mutattak és akár a vezetést is megszerezhették volna, ám ez végül a liláknak sikerült, akik néhány másodperccel a dudaszó előtt Lőrincz révén vették be Orbán hálóját. A szünetet követően alaposan feljavult az Újpest játéka és az így kifejtett nyomás a 31. percben újabb góllá érett, ezúttal Patócs Péter volt eredményes. Az Építők szervezettsége ezzel tulajdonképpen össze is omlott, minek következtében Simmel a 34., Zsitva pedig a 35. percben iratkozott fel a góllövők közé. Habár Moletz révén a kék-fehérek gyorsan szépíteni tudtak, Lőrincz 38. percben szerzett újabb góljával visszaállt a négygólos különbség. A játék képe a harmadik harmadban sem változott, melynek során Klink kétszer (45. és 56. perc), Palotás József egyszer (55. perc) talált be az ellenfél kapujába.
Bp. Építők – Újpesti Dózsa
1-8
(0-1, 1-4, 0-3)
A nap másik találkozóján: Bp. Spartacus-Bp. Vörös Meteor 4-7.
A következő játéknapra bő egy héttel később, február 8-án csütörtökön került sor a következő eredményekkel: Bp. Vörös Meteor-BVSC 3-5, Bp. Előre-Bp. Építők 6-5.
Két nap múlva, szombaton már a felsőház csapatai játszottak egymással. Az első találkozón az FTC az utolsó harmadban nyújtott remek teljesítményével 8-1-re győzött a Vörös Meteor ellen. Ezt követően került sor a lila-fehérek vasutasok elleni mérkőzésére, amire több mint 2000 szurkoló váltott jegyet a Kisstadionba.
BVSC: Balogh Csaba – Babán József, Koutny Lajos – Gyöngyösi Jenő, Bikár Péter, Zsitva Béla – Kertész József, Siba Ferenc – Palla Antal, Rozgonyi György, Petyerák István – Miklós Károly
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Palotás József, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Hajek Péter, Palotás János – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter – Bálint Attila, Galambos Béla
A bajnoki cím megszerzése szempontjából kulcsfontosságú összecsapás formás újpesti támadásokkal indult, melyek az 5. percben értek góllá: Bánkuti pontos centerezését Klink Pityu értékesítette. Három perccel később Galambos is betalált Balogh hálójába, ám a játékvezetők érvénytelenítették a gólt. Nem sokkal később viszont Gyöngyösi révén egyenlített a BVSC. A harmad hajrájához közeledve előnybe kerültek a lilák, már-már úgy tűnt, hogy kimarad a fór, sőt a kiállított Gyöngyösi Jenő éppen beugrott a jégre, amikor Bálint átadását Zsitva Viktornak sikerült a kapuba juttatnia. Szünet után kiegyenlítettebb játékot láthatott a közönség, melynek során a 25. percben Koutny góljával ismét egyenlíteni tudott az ellenfél. A következő gólra egészen a 37. percig kellett várni, mikor is Hajek minta szerű passzából Bálint tudott eredményes lenni. A végeredmény a 44. percben alakult ki Miklós egyéni akcióból szerzett találatával.
BVSC – Újpesti Dózsa
3-3
(1-2, 1-1, 1-0)
Másnap a tabella alsó felében tanyázó csapatok találkoztak egymással: Bp. Spartacus-Bp. Építők 5-6, Bp. Előre-Bp. Postás 5-0.
A BVSC-FTC és Meteor-Újpest meccsek hatalmas téttel bírtak, mivel akár már aznap el is dönthették az aranyérem sorsát: ugyanis, ha a tabellát három pontos előnnyel vezető lila-fehérek győznek a Kenderessy-legénység ellen, míg az FTC kikap vagy döntetlent játszik a vasutasokkal, akkor Borócziéktól a hátralévő meccsek eredményétől függetlenül már senki sem vehette volna el az aranyérmet.
Elsőként a vasutasok és a zöld-fehérek léptek jégre. A két csapat végig kiélezett és szoros csatát vívott egymással, mely nagy izgalmak közepette, 5-5-ös döntetlennel ért véget. Ezt követően került sor a lila-fehérek és a Meteor összecsapására.
Bp. Vörös Meteor: Losonci György – Losonci Imre, Szőcs János – Deák Miklós, Grimm György, Erdős György – Gogolák László, Danyi Attila – Kárász György, Popelka István, Szántó László – Muhr Albert, Szepesi Gábor, Vrbanics Tibor – Szabó Ottó, Kárász István
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Palotás József, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Hajek Péter, Palotás János – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Bálint Attila – Galambos Béla, Fülöp Tamás, Simmel János
A hatalmas tét ellenére az első harmad unalmas, álmos játékkal telt, így nem csoda, hogy egyik csapat sem tudott a kapuba találni. A szünet után is csupán annyiban változott a helyzet, hogy a lila-fehéreknek a 22. percben sikerült megszerezniük a vezetést: Bánkuti remek átadását Klink Pityu váltotta gólra! Később a Meteor részéről Kárász György és Deák, az újpestiek közül Bálint hagyott ki ordító helyzetet, utóbbi két alkalommal is. Viszont a harmadik harmad szinte még el sem kezdődött, amikor a lila-fehérek első próbálkozását villámgyorsan megkontrázó Meteor Erdős György találatával egyenlíteni tudott. Habár a döntetlen szintén elég lett volna ahhoz, hogy a IV. kerületben már a biztos bajnoki címet ünnepeljék és sokáig úgy tűnt, nem is esik majd több gól ezen a mérkőzésen, a fiúk nem elégedtek meg a minimalista forgatókönyvvel. Az 55. percben emberelőnyben játszottak a lilák, amikor a kiugró Zsitva Viktor tökéletesen tálalt Bánkuti elé, aki nem hibázott és kipúpozta Losonci mögött a hálót! Mivel a hátralévő időben több gól már nem esett, a lila-fehérek és szurkolóik önfeledten ünnepelhették a győzelmet és az újabb bajnoki címet!
Bp. Vörös Meteor – Újpesti Dózsa
1-2
(0-0, 0-1, 1-1)
A február 17-én szombaton rendezett Megyeri úti derbinek a presztizsen kívül már semmilyen tétje nem volt. Így is telt ház, azaz 3000 szurkoló és fieszta hangulat fogadta a jégre kikorcsolyázó csapatokat.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás (Kézeli Pál) – Palotás József, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Hajek Péter, Palotás János – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter – Simmel János – Bálint Attila, Galambos Béla, Fülöp Tamás
Ferencváros: Csánk László (Pozsonyi Lajos) – Raffa György, Ziegler János – Horváth Zoltán, Jakabházy László, Schwalm Béla – Ziegler Péter, Kiss-Szabó István – Menyhárt Gáspár, Póth János, Kassai György – Ránki Péter – Major Ernő, Simon V. László, Gódor János
A lila-fehérek remek ritmusban és nagy fölényben kezdték a mérkőzést, az első gólra mégis a 12. percig kellett várni, amikor Bánkuti találatával sikerült megszerezni a vezetést. Habár egy perccel később Horváth egyenlített, Lőrincz szinte a középkezdésből visszavette az előnyt, amit két perccel később Palotás József növelt kettőre. Talán a túl ünnepivé váló hangulat következményeként csökkent az újpesti védelem koncentrációja, amit a 18. percben Menyhárt és Horváth révén az FTC két góllal büntetett, így 3-3-as döntetlennel vonulhattak pihenni a csapatok. A lila-fehérek a szünet után már nem tudtak igazán felpörögni, a vendégek fölénye így vitathatatlan volt, ráadásul a remek formában játszó Horváth Zoltán a 31. és a 32. percben is betalált Vedres hálójába, így a harmadik harmadot kétgólos előnyből várhatta az FTC. A kezdés jól sikerült a liláknak, hiszen Zsitva találatával sikerült villámgyorsan minimálisra csökkenteni a hátrányt, ám ahogy az később kiderült, a védekezés koncentráltságát nem sikerült helyrállítani, így az FTC Menyhárt és Kassai góljaival ismét szélesre nyitotta az ollót, sőt Horváth újabb két góljával egyértelműen eldőlni látszott a két pont sorsa. Még akkor is, ha ezt követően három újpesti találat következett, sorrendben Lőrincz (53.p.), Bánkuti (56.p.) és Klink (59.p.) volt eredményes. A végeredményt viszont Jakabházy állította be az utolsó másodpercekben.
Újpesti Dózsa – Ferencváros
7-10
(3-3, 0-2, 4-5)
A bajnokságból már csak két alsóházi mérkőzés volt hátra, melyeket február 18-án játszottak le a csapatok: Bp. Építők-Bp. Postás 5-2, Bp. Előre-Bp. Spartacus 5-2.
Az 1967-1968. évi jégkorong bajnokság végeredménye:
A góllövőlista végeredménye:
A bajnoki szezon értékelését pedig ezúttal nyugodtan rábízhatom az edzőre, Szamosi “Gumi” bácsira, aki a következőket tartotta fontosnak kiemelni: “Az idén ötödik bajnokságát szerezte meg a csapat. Tavaly csak harmadikok voltunk, az idén szerencsére sikerült két hellyel előbbre lépni. Akkoriban – a döntő mérkőzések előtt – rendszerint 4-5 sérülés nehezítette a csapat összeállítását. Most viszont 18 közel azonos képességű játékossal kezdtük a bajnokságot. Komplett három sorral játszunk, melyek közül még a harmadikat is bátran pályára küldhetjük a legnagyobb ellenfelekkel szemben is. Az elmúlt évek során az ifjúsági csapatból a felnőttek közé felkerült játékosok is becsülettel megállták a helyüket. Hogy érdemes volt velük kísérletezni, azt az eredmények igazolják. A döntő fontosságú FTC elleni mérkőzésen például 0-2-ről sikerült a magunk javára fordítani az eredményt. A válogatott Vedres személyében kitűnő kapusunk van, a védelem – Palotás József és Molnár Tibor – játékára sem lehet panasz, a Bánkuti, Klink és Zsitva Viktor összeállítású első támadósorunk híres a gólerősségéről. De nem egyszer mentette meg a mérkőzést a többiek – Hajek, Palotás Öcsi, Szikra, Lőrincz, Patócs, Bálint és Galambos – lelkes játéka. Bolzanóban, az olasz jégkorongsport egyik fellegvárában elnyertük a Forst Kupát. A bolzanóiakkal itthon is játszottunk, s 13-2 arányban nyertünk a rendkívül jó képességű csapat ellen. Az idén eddig hat nemzetközi mérkőzést vívtunk (beleértve minden bizonnyal két csehszlovákiai felkészülési mérkőzést is – ErSzob), de ahhoz, hogy a közép-európai játékszínvonalat elérjük és legalább a B-ligában (értsd világbajnoki B csoport – ErSzob) megálljuk a helyünket, egy-egy szezonban legalább 25 nemzetközi mérkőzést kellene játszanunk. Ellenfelet könnyen találnánk a baráti országok belügyi és katonacsapatai között Csehszlovákiában és Lengyelosrzágban. Szívesen játszanának velünk a bolgárok vagy az NDK klubcsapatai is. Lenne még mit tanulni tőlük! Nem is beszélve a fedett jégpályák, különösen egy fedett csarnok hiányáról…”
Mivel az 1968. évi Grenoble-i téli olimpiai játékok miatt a válogatottnak nem kellett világbajnoki küzdelmekre készülni, a csapatok ezúttal a legjobb összeállításaikban vághattak neki a Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmeinek. A mezőnyt a bajnoki helyezések alapján két csoportra osztották és ezekhez sorsolták hozzá a 15-16 éves fiatalokból összeállított KSI I-es és II-es formációt. A lila-fehérek a B jelű csoportba kerültek a BVSC, az Előre, a Postás és a KSI II társaságában. A kiírás szerint az MNK döntőjébe a két csoportgyőztes kerülhetett be, a többiek helyosztókon döntöttek a helyezésekről egészen a 7-8. pozícióig. A mérkőzések helyszíne kivétel nélkül a Kisstadion volt.
Az első összecsapásokra február 21-én szerdán került sor. Előbb a Bp. Építők győzött 6-1-re a Bp. Spartacus ellen, majd a lila-fehérek verték 8-1 arányban a Bp. Előrét. (Sajnos a meccsről semmilyen jegyzőkönyv nem maradt fenn, így a puszta eredményen kívül más részlettel egyelőre nem szolgálhatok – ErSzob)
A következő napokban a Budapest néven jégre lépő válogatott keret játszott két mérkőzést a fővárosba látogató szovjet Metallurg Novoszibirszk együttese ellen. A 7-3 és 10-3 arányban elvesztett találkozókon Palotás József, Klink János, Zsitva Viktor és Galambos Béla képviselte az Újpestet. Klink és Zsitva egyaránt 2-2 találatot jegyzett.
Közben 24-én és 25-én két kupatallkozóra is sor került. Előbb a Bp. Postás győzött 7-2-re a KSI II ellen, majd a Spartacusnak kellett szó szerint vért izzadnia az 5-4-es sikerért a sportiskolások remekül helytálló I-es formációja ellen.
A lila-fehérek február 27-én kedden folytatták szereplésüket, ellenfelük a KSI II volt.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás (Kézeli Pál) – Palotás József, Molnár Tibor – Zsitva Viktor (A), Klink János, Bánkuti Árpád – Palotás János, Hajek Péter – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter – Simmel János, Kovácshegyi Pál – Bálint Attila, Galambos Béla, Fülöp Tamás
KSI II: Kovács Antal (Szisz Róbert) – Rétfalvi Attila, Hajzer János – Tassi József, Havrán Péter, Bodor Zsigmond – Krasznai János, Tímár József – Olasz Vilmos, Farkas László, Bányai István – Fodor Árpád, Gedővári, Somogyi
A sportiskolások igencsak megilletődötten kezdték a mérkőzést a bajnoki címvédővel szemben, hiszen a lilák az ötödik percben már 7-0 arányban vezettek, ám ezt követően rendezték soraikat, a Szamosi-legénység pedig levette a lábát a gázpedálról, így két harmad után 11-0-ás újpesti előnyről folytatódott a mérkőzés. A harmadik játékrész Fodor és Tassi találataival indult, ám ezt követően a lilák még hat gólt pakoltak be a KSI hálójába. Gólszerzőink Bánkuti (5), Szikra (5), Bálint (3), Klink (2), Palotás Öcsi és Zsitva voltak.
Újpesti Dózsa – KSI II
17-2
(7-0, 4-0, 6-2)
A február 28-i játéknap eredményei: BVSC-Bp. Előre 6-2, Bp. Vörös Meteor-Bp. Spartacus 12-4.
Március 2-án újabb két meccsre került sor: Bp. Előre-Bp. Postás 12-2, Bp. Vörös Meteor-Bp. Építők 4-3.
Másnap a lila-fehérek is jégre léptek, igaz csak egy barátságos mérkőzés erejéig a Budapestre látogató Partizan Beograd ellen. Az összecsapás helyszíne természetesen a Megyeri út volt, ahol először láthatta Újpest-mezben a közönség a korábbi ferencvárosi hátvédet, az átigazolás alatt álló és ezért kénytelen-kelletlen a teljes szezont kihagyó Treplán Bélát.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Palotás József, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Hajek Péter, Simmel János – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter – Treplán Béla, Kovácshegyi Pál – Bálint Attila, Galambos Béla, Fülöp Tamás
Partizan: Jelesics – Matijasevics, Vlada Korenics – Ongelics, Mirko Holbus, Sztojanovics – Mihajlovszki, Kravilanac – Derovics I, Obradovics, Derovics II – Rembaca
Sűrű, márciusi hóesésben, viszont ennek ellenére is kiváló jégen indult útnak a korong. A 7. percben Bánkuti váltotta gólra a játékban megmutatkozó lila-fehér fölényt, amit tíz perccel később Bálint duplázott meg, majd néhány másodperccel a szünet előtt Klink is bevette Jelesics kapuját. A második játékrész kiegyenlítettebb küzdelmet hozott. A 26. percben Holbus szépített, ám két perccel később Klink visszaállította a háromgólos különbséget, majd a 36. percben Bálint is megszerezte a maga második találatát. A harmadik harmadra teljessé vált a hazai fölény, egymást érték az újpesti támadások, melyekből hármat sikerült is gólra váltani: Bánkuti a 42., Fülöp a 46., míg a Bálint az 59. percben volt eredményes.
Újpesti Dózsa – HK Partizan Beograd
8-1
(3-0, 2-1, 3-0)
Az FTC március 6-án egy Spartacus elleni 10-0-ás sikerrel kapcsolódott be a kupaküzdelmekbe, míg másnap a Bp. Vörös Meteor győzött 13-0 arányban a KSI I csapatával szemben.
A csoportgyőzelmek kérdését eldönteni hivatott rangadókra március 9-én szombaton került sor a Kisstadionban. Elsőként az FTC és a Bp. Vörös Meteor lépett jégre, a zöld-fehérek pedig könnyed, 14-3-as győzelemmel vették az akadályt. Ezt követően került sor a B csoport csúcstalálkozójára a vasutasok és a Szamosi-legénység között.
BVSC: Balogh János – Babán József, Koutny Lajos – Gyöngyösi Béla, Bikár Péter, Zsitva Béla – Kertész József, Siba Ferenc – Palla Antal, Rozgonyi György, Petyerák István – Gámán Imre, Miklós Károly, Bakay László – Kósa Ambrus
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Palotás József, Molnár Tibor – Zsitva Viktor (A), Klink János, Bánkuti Árpád – Palotás János, Hajek Péter – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter – Kovácshegyi Pál – Bálint Attila, Galambos Béla, Fülöp Tamás
Az előzetesen várt szoros csata ezúttal elmaradt. A lila-fehérek a 4. percben Lőrincz találatával szerezték meg a vezetést, amit aztán már nem is adtak ki a kezükből. A 12. percben Bánkuti növelte kettőre az előnyt, majd a szünet után a 24. percben Hajek is bevette Balogh kapuját. Habár néhány másodperccel később Petyerák még szépíteni tudott, Bánkuti a 34. percben visszaállította a háromgólos különbséget. Az utolsó harmadban Zsitva Béla nyitotta meg a gólok sorát, majd a 48. percben ismét Bánkuti következett, aki ezzel már a harmadik találatát jegyezte. A 49. percben Lőrincz is megszerezte a második gólját, s bár Palla a fordulás után még közelebb csente a vasutasokat, az 53. percben Fülöp és Zsitva Viktor is eredményes tudott lenni, kialakítva ezzel a végeredményt.
BVSC – Újpesti Dózsa
3-8
(0-2, 1-2, 2-4)
Másnap a Bp. Építők 10-0-ra győzött a KSI I, míg a Bp. Előre 5-2-re a KSI II ellen.
A lila-fehérek utolsó MNK csoportmeccsére március 11-én hétfőn került sor. Az ellenfél a Buza István vezette, erősen megfogyatkozott létszámban kiálló Bp. Postás volt.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Molnár Tibor, Palotás József – Zsitva Viktor (A), Klink János, Bánkuti Árpád – Simmel János, Hajek Péter – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Fülöp Tamás – Boróczi Gábor, Galambos Béla, Bálint Attila – Patócs Péter
Bp. Postás: Sinkó – B. Nagy, Erdősi László – Berta László, Mészöly András, Bán – Horváth E., Tóth Csaba – Vetró Tibor, Gyenese – Lucas, Grolmusz, Steiger
A lila-fehérek, akik között örömmel üdvözölték a szurkolók a hosszú sérülésből visszatérő Boróczi Gábort, már a 3. percben megszerezték a vezetést, s ettől kezdve pillanatnyi kétség sem férhetett hozzá, hogy melyik csapat hagyja el győztesen a jeget. A dudaszóig Klink 4, Bánkuti, Zsitva és Lőrincz 2-2, Patócs, illetve Boróczi 1-1 gólt jegyzett. Az ellenfél részéről Lucas volt eredményes.
Újpesti Dózsa – Bp. Postás
12-1
(3-0, 3-1, 6-0)
Március 13-án és 14-én egyaránt két-két csoportmérkőzésre került sor. Az eredmények: FTC-KSI I 12-2, BVSC-KSI II 16-0 (a meccs a 34. percben félbeszakadt, mert Szisz megsérült és a KSI-nek nem volt cserekapusa), FTC-Bp. Építők 5-4, BVSC-Bp. Postás 18-3.
Az A csoport végeredménye:
A B csoport végeredménye:
Az MNK döntő és bronzmérkőzéseit március 16-án szombaton rendezték meg a Kisstadionban. Az idény harmadik derbijét jelentő kupafináléra meglepően kevés szurkoló volt kíváncsi, alig 700-an váltottak jegyet a pénztáraknál.
Ferencváros: Csánk László – Raffa György, Ziegler János – Schwalm Béla, Jakabházy László, Menyhárt Gáspár – Ziegler Péter, Kiss-Szabó István – Póth János, Kassai György, Ránki Péter – Major Ernő, Simon V. László, Gódor János
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Palotás József, Molnár Tibor – Bánkuti Árpád, Klink János, Zsitva Viktor (A) – Palotás János, Hajek Péter – Lőrincz Ferenc (C), Szikra István, Patócs Péter – Bálint Attila, Galambos Béla, Fülöp Tamás
Az ötödik percben Póth és Jakabházy révén villámgyorsan kétgólos vezetést alakított ki az FTC, Galambosék azonban nem adták fel és sokat támadtak. A 16. percben Palotás Öcsi emberelőnyből tudott szépíteni. Szünet után tovább fokozódott az iram és a 25. percben Kassainak sikerült bevennie Vedres hálóját, ám a válasz sem késett sokat, hiszen Bánkuti egy perccel később ismét egyre csökkentette a hátrányt. Sajnos a harmad végén emberelőnyből Simon is eredményes tudott lenni, így az FTC kétgólos előnyből várhatta a folytatást. A harmadik harmad jól indult, hiszen Bánkuti révén a 44. percben sikerült ismét közelebb kerülni a riválishoz, ám ezt követően egyre több lett a szabálytalanság és a fegyelmezetlenség. Ennek pedig az Újpest itta meg a levét: Bánkuti 10 perces fegyelmit, Klink végleges kiállítást kapott, amit a zöld-fehérek góllal büntettek. Az 59. percben Póth cselezgetett feleslegesen a saját kapuja előtt, aminek egy kapitális öngól lett a vége…
Ferencváros – Újpesti Dózsa
5-4
(2-1, 2-1, 1-2)
A bronzmérkőzésen: BVSC-Bp. Vörös Meteor 7-2.
A vasárnapi helyosztókon: Bp. Építők-Bp. Előre 6-2, Bp. Postás-Bp. Spartacus 12-2.
Az 1968. évi Magyar Népköztársasági Kupa végeredménye:
Az 1967-1968. évi szezonban bajnoki aranyérmes, MNK második Újpesti Dózsa játékoskerete:
| név | poszt | bajnoki | Magyar Népköztársasági Kupa | Forst Kupa | |
 | Kézeli Pál | kapus | 3 | 1 | – |
 | Vedres Mátyás | kapus | 14 | 4 | 2 |
 | Molnár Károly | kapus | 2 | – | 2 |
 | Fülöp Tamás | hátvéd/csatár | 12/- | 4/1 | -/- |
 | Hajek Péter | hátvéd | 14/- | 4/1 | 2/- |
 | Kovácshegyi Pál | hátvéd | 2/- | 2/- | 2/- |
 | Molnár Tibor | hátvéd | 11/- | 4/- | 2/- |
 | Palotás János | hátvéd | 12/4 | 3/2 | 2/- |
 | Palotás József | hátvéd | 14/7 | 4/- | 2/- |
 | Simmel János | hátvéd | 13/2 | 2/- | 2/- |
 | Bálint Attila | csatár | 14/17 | 4/3 | -/- |
 | Bánkuti Árpád | csatár | 14/16 | 4/12 | 2/3 |
 | Boróczi Gábor | csatár | 4/9 | 1/1 | 2/1 |
 | Galambos Béla | csatár | 13/10 | 4/- | 2/- |
 | Klink János István | csatár | 14/20 | 4/6 | 2/1 |
 | Komáromi Lajos | csatár | 2/- | -/- | -/- |
 | Lőrincz Ferenc | csatár | 14/12 | 4/4 | 2/- |
 | Patócs Péter | csatár | 10/3 | 4/1 | 2/1 |
 | Szikra István | csatár | 14/11 | 4/5 | -/- |
 | Zsitva Viktor | csatár | 13/13 | 4/4 | 2/1 |
Előző szezon: 1966 – 1967
Következő szezon: 1968 – 1969
ErSzob
Kövess Minket a Facebookon is! Újpesti Jégkorong Történelem