Habár az 1958-1959. évi szezon újpesti szempontból csalódást keltő balszerencsével ért véget, a keretben nem volt nagy jövés-menés. A szakosztály vezetői pontosan látták, hogy az állomány képes lehet a bajnoki cím visszaszerzésére, ráadásul egyre komolyabb szerepet szántak az ifjúsági bajnokságból lassacskán kiöregedő, saját nevelésű tehetséges játékosoknak, jelesül Palotás Józsefnek, Hajek Péternek, Molnár Tibornak és Vedres Mátyásnak. Szamosi Ferenc és a munkáját segítő Bán József – aki emellett játékosként és utánpótlás trénerként is dolgozott – a felkészülés folyamán mindent elkövetett azért, hogy a fiatalokat beépítse a csapatba. Az egyetlen új érkező a rutinos hátvéd, Bárány Lajos volt, aki korábban az FTC-ét erősítette, távozott viszont a kapus Bessenyei György, aki a BVSC-nél folytatta pályafutását.
A csapat október második felében Csehszlovákiába utazott, hogy kéthetes jeges edzőtáborral élesítse a felkészülés során így vagy úgy begyakorolt játékelemeket. A fiatal Molnár Tibor fennmaradt beszámolójának hála némi képet is alkothatunk erről a túráról. A lila-fehérek első állomása Pozsony volt, ahol a Slovan Bratislava vendégeként bőséges jégidőhöz jutottak a fiúk és rendkívül hasznos edzőmérkőzéseket is játszhattak. Fiatal játékosunk itt döbbent rá a hoki szimmetriájára, miután egyik nap a cserepadon ülve egy kivágódó korong a jobb szeme alá vágódott, majd másnap a jégen a bal szemét tisztelte meg a játékszer. Az eredmény: két szimmetrikusan elhelyezkedő ragtapasz lett, amit a társak “együttérző” megjegyzései tettek még emlékezetesebbé… A túra második állomása Brno volt, ahol a TJ Rudá hvězda Brno együttese vette át a vendéglátó szerepét és ahol sor került a csapat harmadik és negyedik edzőmérkőzésére is. Molnár beszámolójából az is kiderül, hogy a Szamosi-Bán edzőpáros nagy hangsúlyt fektetett az akkoriban újdonságnak számító korongbelövésre épülő támadótaktika gyakoroltatására, amit nyilvánvalóan a világ élvonalához tartozó vendéglátóiktól lestek el.
Idehaza a Millenáris november 3-án nyitotta meg kapuit a jeges sportok képviselői előtt, így a hazatérő újpestieknek a felkészülés hajrájában sem kellett lemondaniuk a jéghasználatról. A szövetség november 12-én a Béke Kupa küzdelmeivel kívánta megindítani a szezont, míg az ezúttal már háromkörösre tervezett bajnokság startját december 8-ra írták ki. Újdonságot jelentett a Felszabadulási Kupa meghirdetése, amit a pontvadászat lezárultát követően, március második felében kívántak lebonyolítani. A szezonra ezúttal is öt együttes, a BVSC, a Bp. Építők, a Ferencváros, az Újpesti Dózsa és a Vörös Meteor nevezett. A szövetség azt is előírta, hogy a szakosztályoknak a Béke Kupában és a bajnokságban is három csatártriót kell szerepeltetniük.
Újpesten nem rejtették véka alá a revansvágytól fűtött terveket: “Szeretnénk megtépázni a bajnok Meteor babérjait, no és harmadszor is jó lenne elnyerni a Béke Kupát!” Gondot csupán az jelentett, hogy az arcsérülésével bajlódó Molnár Tibor után az ujjtörést szenvedő Hága István is kidőlt a sorból, így Szamosi Ferenc egy ideig az ő játékára sem számíthatott.
1959. november 12-én ködös, nyirkos, esőre hajló idő köszöntött a fővárosra, ennek ellenére több mint 1500 szurkoló látogatott ki a Millenárisra, hogy megtekintse az idény első jégkorong mérkőzését, ami kifejezetten pikáns összecsapásnak ígérkezett, hiszen a kupacímvédő lila-fehérek mindjárt a regnáló bajnok Meteorral találkoztak.
Bp. Vörös Meteor: Losonci György – Martinuzzi Béla, Havas Róbert – Kenderessy Balázs, Egri János, Patócs Péter – Siba Ferenc, Ziegler János – Miks Károly, Madarasi Péter, Patócs András – Losonci Imre, Varga József, Tóth Pál
Újpesti Dózsa: Andorka Imre – Palotás János, Palotás József – Patócs György, Molnár Tibor Dezső, Boróczi Gábor – Rendi János, Kondorosi Tihamér – Lőrincz Ferenc, Zima János, Hajek Péter – Bán József, Rancz Sándor, Ádám András (C)
A lila-fehérek nem sokat teketóriáztak és szinte azonnal támadólag léptek fel, számos alkalommal alaposan megkavarva az ellenfél sokat bizonytalankodó védelmét. Az 5. percben Bán már meg is szerezte a vezetést, majd négy minutummal később Martinuzziról pattant a saját kapujába a korong. A 16. percben ismét Bán Dodó volt eredményes, majd egy percre rá Molnár is mattolni tudta Losoncit. A játék képe a második harmadban sem változott és a 26. percben Moli második találatával már ötgólosra hízott az újpesti előny. Sőt, a 35. percben az ezúttal jobbszélsőként bevetett Patócs György is feliratkozott a góllövők közé. Az utolsó húsz percre viszont feljavult a Meteor játéka, minek következtében gyors és változatos meccset láthatott a közönség. Mindkét kapu előtt bőven adódtak helyzetek, majd az 52. percben Havas révén szépíteni tudott a Cerva-legénység. Az utolsó szót azonban Zima János mondta ki, aki az 59. percben emberhátrányból állította be a végeredményt. A magabiztos újpesti győzelem értékét tovább növeli a tény, hogy a lila-fehérek 13 percet töltöttek a büntetőpadon, míg az ellenfél csupán két percig játszott emberhátrányban…
Bp. Vörös Meteor – Újpesti Dózsa
1-7
(0-4, 0-2, 1-1)
A nap második mérkőzésén a BVSC általános meglepetésre 2-2-es döntetlenre végzett a Bp. Építők együttesével.
A november 17-i játéknap két összecsapásán a lila-fehérek nem voltak érintettek. A nap rangadóján a Meteor 7-4 arányban győzött a BVSC ellen, majd az FTC érvényesítette a papírformát, amikor 7-2-re legyőzte a Bp. Építők csapatát.
Négy nappal később már a válogatott keret is bemutatkozhatott a hazai közönségnek, mivel ekkor került megrendezésre a Románia elleni barátságos mérkőzés, amit 7-1 arányban a vendégek nyertek. A lila-fehérek közül Andorka, Palotás János, Lőrincz, Zima, Boróczi és Patócs kapott szerepet. Másnap Budapest és Bukarest néven ismét összecsapott a két gárda. Ezúttal is román győzelem született (1-4), a magyar találatot Palotás Öcsi szerezte. Rajta kívül Boróczi, Molnár és Zima léphetett még jégre az Újpestből.
A Béke Kupa november 26-án csütörtökön folytatódott, méghozzá két rangadóval. A nap első mérkőzésén a Vörös Meteor 4-2-es győzelmet aratott a Ferencváros ellen, majd közel 1000 néző előtt került sor a lila-fehérek vasutasok elleni fellépésére.
Újpesti Dózsa: Andorka Imre – Palotás János, Palotás József – Patócs György, Molnár Tibor Dezső, Boróczi Gábor – Rendi János, Kondorosi Tihamér – Lőrincz Ferenc, Zima János, Hajek Péter – Bán József, Rancz Sándor, Ádám András (C)
BVSC: Suhajda János – Babán József, Siraki Lóránt – Bánkuti Árpád, Miklós Károly, Zsitva Viktor – Koutny Lajos, Blaske Károly – Gyenese Pál, Gubó Gábor, Kertész József – Szekeres, Fülöp
A hideg, párás és ködös időben lejátszott meccs jó iramban kezdődött. Háray Béla tanítványai többet és veszélyesebben támadtak, ám Andorka eszén nem tudtak túljárni és sorban elpuskázták a lehetőségeiket. Végül a lila-fehérek, akik jól forgatták mind a három sorukat, átvették az irányítást és Palotás Öcsi góljával a 17. percben megszerezték a vezetést, majd a szünet előtt Molnár is betalált Suhajda hálójába. A második harmadban szinte végig egykapuzott az Újpest, amely Lőrincz (23.p.), valamint Palotás János második találatának (30.p.) köszönhetően négygólos előnyből várhatta az utolsó húsz percet. Ádámék alaposan vissza is vettek az iramból, amit Kertész révén a 48. percben góllal büntetett a BVSC, a magabiztos győzelmet azonban egy másodpercig sem fenyegette veszély.
Újpesti Dózsa – BVSC
4-1
(2-0, 2-0, 0-1)
November 29-én vasárnap került sor az idény első örökrangadójára, ami a borult, esőre hajló idő ellenére is több mint 2500 szurkolót csalt ki a Millenáris lelátójára. Mindenki tudta, hogy ha Borócziék ezt a mérkőzést is behúzzák, akkor – bár az Építők elleni találkozó még hátra lesz – szinte már a kezükben érezhetik az újabb, zsinórban harmadik Béke Kupa győzelmet.
Ferencváros: Simon A. – Raffa György, Schneck János – Kárász György, Grimm György, Simon V. László – Rajkai László – Szende János, Margó György, Vajdafi Lehel
Újpesti Dózsa: Andorka Imre – Palotás János, Palotás József – Patócs György, Molnár Tibor Dezső, Boróczi Gábor – Rendi János, Kondorosi Tihamér – Lőrincz Ferenc, Zima János, Hajek Péter – Bán József, Ádám András (C), Rancz Sándor
Bár a zöld-fehérek Beszteri-Balogh János, Schwalm Béla és Erdős Péter eltiltása miatt tartalékosan álltak fel, nagy akarással és ötletes játékkal vetették bele magukat a küzdelembe. A 4. percben Grimm révén sikerült is megszerezniük a vezetést, ám Bánék már a következő minutumban egyenlítettek: Simon kapus ért szerencsétlenül a koronghoz, ami átcsúszott a gólvonalon. A harmad dereka felé Kárász ismét a riválist juttatta előnyhöz, erre viszont Lőrincz válaszolt a 14. percben. A harmad utolsó találatát azonban Szende ütötte, vagyis FTC előnnyel vonultak pihenni a csapatok. Szünet után lendületesebb játékkal rukkolt elő az Újpest és Palotás János a 23. percben ki is egyenlítette az állást, sőt… Patócs a 28. percben már a vezetést is megszerezte, bár három perccel később a második gólját lövő Szende még egalizálni tudta az eredményt, azaz döntetlen állásról kezdődhetett az izgalmasnak ígérkező utolsó harmad. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a lilák lendülete nem tört meg és ennek Molnár a 46. percben már góllal is nyomatékot adott. Két perccel később Lőrincz növelte duplára az előnyt, ami demoralizálta a Margó-legénységet és ezt Palotás Öcsi egy perccel a fordulás előtt újabb góllal büntette. Az 52. percben ismét Lőrincz volt eredményes, így a meccs végén Grimm találata már csak szépségtapasznak volt jó.
Ferencváros – Újpesti Dózsa
5-8
(3-2, 1-2, 1-4)
A nap második mérkőzésén a Meteor csak nagy küzdelem után tudott 3-2 arányban a Bp. Építők fölé kerekedni.
December 2-án szerdán viszont már az újpestiek voltak a kék-fehérek ellenfelei. Az enyhe időben – 10-13 fok volt aznap – rendezett mérkőzésen egyszerű volt a képlet: győzelem vagy döntetlen esetén a lila-fehérek emelhetik magasba a kupát. Ha kikapnak, döntő meccset kell vívniuk a hat ponttal záró Vörös Meteorral.
Újpesti Dózsa: Pásztor Pál – Palotás János, Rendi János – Patócs György, Molnár Tibor Dezső, Boróczi Gábor – Kondorosi Tihamér, Bárány Lajos – Lőrincz Ferenc, Zima János, Hajek Péter – Bán József, Rancz Sándor, Ádám András (C)
Bp. Építők: Urbanovich Géza – Tóth István, Peringer Tihamér – Kolozsi András, Stipsicz István, Szabó Attila – Bikali Tibor, Baka – Jakabházy László, Pásztor György, Tichy Lajos
Pásztor György, aki tavasszal igazolt át a VM-től az Építőkhöz, hogy játékosedzőként segítse a szakosztály munkáját, bizony kemény és jól küzdő csapatot varázsolt a kék-fehérekből, akik Borócziék dolgát is alaposan megnehezítették szívós védekezésükkel. A 7. percben azért a rutinos center, Molnár góljával sikerült megszerezni a vezetést, amit hat perccel később Lőrincz duplázott meg, majd a 18. percben Bán is beköszönt Urbanovichnak. A szépítésről Jakabházy gondoskodott nem sokkal a szünet előtt. Sőt, a 26. percben Tóth István találata után ismét teljesen nyílttá vált a találkozó. Nagy szükség volt tehát Lőrincz 33. percben lőtt idegnyugtató góljára, amivel sikerült a harmadik harmad előtt megduplázni az előnyt. Az utolsó játékrészt remekül kezdte az Újpest és Hajek 41. percben esett találatával tulajdonképpen el is dőlt a meccs, valamint a Béke Kupa sorsa, még akkor is, ha Jakabházy villámgyorsan kihasználta az ünneplésbe némileg belefeledkező lila-fehérek egyik kihagyását. A meccs utolsó találatát a remekül játszó veterán jobbszélső, Bán Dodó szerezte az 59. percben.
Újpesti Dózsa – Bp. Építők
6-3
(3-1, 1-1, 2-1)
Habár a bajnokság rajtja után, december 10-én megrendezésre kerülő BVSC-FTC mérkőzés még hátra volt, az már csak a bronzérem kérdéséről volt hivatott dönteni. Ezt végül a vasutasok szerezték meg egy 10-7-es győzelemmel.
A bajnoki küzdelmek szűk egy héttel később, december 8-án kedden kezdődtek, nem éppen ideális időjárási viszonyok között. A nyitómérkőzésen a bajnoki címvédő Vörös Meteor a Ferencvárossal csapott össze és játszott 4-4-es döntetlent a megállíthatatlanul zuhogó esőben. Az égi áldás a második meccset sem kímélte, így nem csoda, hogy alig 200 néző fogadta a jégre kikorcsolyázó együtteseket.
Újpesti Dózsa: Pásztor Pál – Palotás József, Bárány Lajos – Lőrincz Ferenc, Zima János, Hajek Péter – Patócs György, Kondorosi Tihamér – Boróczi Gábor, Molnár Tibor Dezső, Palotás János – Bán József, Ádám András (C), Molnár Tibor
Bp. Építők: Urbanovich Géza – Peringer Tihamér, Ujfalussy Ervin – Tichy Lajos, Tóth István, Szabó Attila – Baka, Bikali Tibor – Jakabházy László, Pásztor György, Stipsicz István – Kolozsi András, Rózsa György, Simmel János
A kék-fehérek alaposan megerősített védelemmel vetették bele magukat a küzdelembe, Szamosi Ferenc viszont zömmel a fiataloknak szavazott bizalmat, akik gyors és pontos összejátékon alapuló hokival igyekeztek kiharcolni a győzelmet. Az 5. percben Palotás József góljával már meg is volt a vezetés, amit nyolc perccel később Bán növelt kettőre. A második harmadban érdekes párbeszédnek lehettek tanúi a lila-fehér cserepad közelében elhelyezkedők. A diskurzus a némileg motiválatlannak tűnő Palotás János és Szamosi Gumi között zajlott le, nagyjából a következő formában:
– Öcsi, ne nyaralj, játsszál komolyan! – szólt az edzői kritika.
– Ha úgy gondolja, le is jöhetek! – érkezett a válasz és a lilák 9-ese kissé sértetten le is korcsolyázott a jégről. Szamosi mester nem tétovázott, azonnal zuhanyozni küldte a renitenst, aki a harmadik húsz percet már a lelátóról nézte végig az aznap nem nevezett Rancz Sándor és Rendi János társaságában. Időközben azért Lőrincz a 34. percben belőtte az Újpest harmadik gólját, majd Ádám is feliratkozott a gólszerzők közé a 48. percben. A meccs utolsó találatát Jakabházy jegyezte négy perccel a dudaszó előtt.
Újpesti Dózsa – Bp. Építők
4-1
(2-0, 1-0, 1-1)
Két nappal később nagy érdeklődésre számot tartó nemzetközi mérkőzésre készültek a lila-fehérek. Őszi vendéglátóik közül a csehszlovák bajnokság aktuális bronzérmese, a számos válogatott játékossal büszkélkedhető TJ Rudá hvězda Brno tette tiszteletét a Millenárison, ahol több mint 3000 szurkoló előtt került sor a két csapat összecsapására.
Újpesti Dózsa: Pásztor Pál (Vedres Mátyás) – Patócs György, Kondorosi Tihamér – Ádám András (C), Molnár Tibor Dezső, Palotás József – Palotás János, Bárány Lajos – Lőrincz Ferenc, Zima János, Hajek Péter – Rendi János – Bán József, Rancz Sándor, Molnár Tibor
TJ Rudá hvězda Brno: Vladimír Nadrchal – Jan Kasper, Ladislav Olejník – Josef Černý, František Vaněk, Rudolf Scheuer – Rudolf Potsch, František Mašlán – Karel Skopal, Václav Pantůček, Vlastimil Bubník – Karel Šůna, Slavomír Bartoň, Ivo Winkler
Habár a lila-fehérek mindvégig nagy lelkesedéssel játszottak, a két csapat között hatalmas volt a tudáskülönbség, ami különösen a 11-1-re elvesztett első harmadban öltött ijesztő méretet. A Pásztor helyére beálló Vedresnek számos bravúrt kellett bemutatnia ahhoz, hogy a morva együttes góljainak száma végül ne emelkedjen húsz fölé. A 19-1 arányban elvesztett összecsapás egyetlen újpesti találatát Lőrincz Ferenc lőtte, csehszlovák részről Pantůček (5), Scheuer (3), Olejník (2), Černý (2), Šůna (2), Bubník (2), Potsch és Mašlán volt eredményes, míg egy alkalommal Patócs Györgyről került saját kapujába a korong.
December 12-én szombaton folytatódott a nemzetközi mérkőzések sora, hiszen a Ferencváros jubileumi tornát rendezett az egyesület fennállásának 50. évfordulójára, melynek keretében a lila-fehérek is megmérkőztek a kelet-német hadsereg, vagyis az ASK (Armeesportklub) Vorwärts Berlin Budapesten tartózkodó csapatával.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Patócs György, Kondorosi Tihamér – Ádám András (C), Molnár Tibor Dezső, Palotás József – Palotás János, Bárány Lajos – Lőrincz Ferenc, Zima János, Hajek Péter – Bán József, Rancz Sándor, Molnár Tibor
ASK Vorwärts Berlin: Schlangen – Schäffer, Dietrich – Siegfrid Grimm, Steingrüber, Schenk – Raabe, Roll – Grellmann, Fischer, Kanz – Marco Braun, Zschemisch
A 20-22 éves játékosokból álló berliniek gyors és kemény játékot mutattak be a Millenáris jegén. Játéktudásban meglévő fölényük különösen a második harmadban volt nyomasztó. A megszerzett nagy előny birtokában a kelet-németek a harmadik harmadra visszavettek az iramból és ekkor már Palotásék előtt is adódtak helyzetek, ám ezekkel sajnos nem tudtak élni, így 8-0 arányú vereséggel ért véget a találkozó.
A bajnokság december 15-én kedden folytatódott két egymást követő rangadóval. A szeles, felhős, futó hózáporokkal, havazással tarkított idő ellenére több mint 1000 szurkoló döntött úgy, hogy megtekinti a találkozókat. A lila-fehérek összeállításából Boróczi Gábor és Palotás Öcsi sérülés miatt hiányzott.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Patócs György, Rancz Sándor – Bán József, Molnár Tibor Dezső, Ádám András (C) – Bárány Lajos, Kondorosi Tihamér – Lőrincz Ferenc, Zima János, Palotás József – Molnár Tibor
Bp. Vörös Meteor: Szeghy Ferenc – Martinuzzi Béla, Havas Róbert – Patócs András, Egri János, Patócs Péter – Siba Ferenc, Kenderessy Balázs – Miks Károly, Kun György, Madarasi Péter – Varga József
Csalódást keltően gyenge színvonalú meccset játszott egymással a két csapat. A gól nélküli első harmad után a 22. percben Patócs András szerzett vezetést a Meteornak. A 41. percben aztán néhány másodpercen belül kétszer is villant az Újpest. Előbb Bán, majd Molnár vette be Szeghy kapuját. Cerva László tanítványai azonban képesek voltak újítani és egy újabb Patócs góllal a 44. percben egyenlítettek, majd Kenderessy és Madarasi találataival a győzelmet is sikerült megszerezniük a végig enerváltan és némileg motiválatlanul jégre lépő lila-fehérekkel szemben.
Újpesti Dózsa – Bp. Vörös Meteor
2-4
(0-0, 0-1, 2-3)
A játéknap másik találkozóján az FTC és a BVSC 2-2-es döntetlent játszott egymással.
A következő fordulóra négy nappal később, december 19-én szombaton került sor. Az első találkozón a vasutasok, általános meglepetésre 5-5-öt játszottak a Bp. Építőkkel. Ezt követően mintegy 2500 szurkoló figyelte, ahogy a borús-ködös időben kikorcsolyáznak a jégre a bajnokság első örökrangadójának résztvevői.
Ferencváros: Pozsonyi Lajos – Schneck János, Raffa György – Kárász György, Grimm György, Simon V. László – Margó György, Kárász István – Klink Béla, Szende János, Vajdafi Lehel
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Patócs György, Palotás József – Lőrincz Ferenc, Zima János, Hajek Péter – Kondorosi Tihamér, Bárány Lajos – Bán József, Molnár Tibor Dezső, Ádám András (C) – Hága István, Molnár Tibor, Dudar Imre
Az újpestiek a Meteortól elszenvedett vereség után nagy elánnal és szervezett játékkal vetették bele magukat a küzdelembe. A 7. percben a veterán Molnár egy távoli lövéssel meg is szerezte a vezetést, majd négy perccel később villámgyorsan két gólt is sikerült lőni. Előbb Lőrincz, majd ismét Moli volt eredményes. Sőt, a hórihorgas center a 12. percben már a harmadik találatának örülhetett. Arról, hogy a zöld-fehérek kínjai még ne érjenek véget, Lőrincz gondoskodott a 16. percben. A második harmadban a lila-fehérek okos játékkal oltották ki a rivális harci kedvét, amit a ferencvárosiak időnként keménykedéssel próbáltak megtorolni, gólt azonban egyik csapat sem szerzett. Nem úgy az utolsó játékrészben, ahol a 47. percben Bán is feliratkozott a gólszerzők közé. Habár a végén Simon és Kárász György révén az FTC is betalált a remekül védő, még mindig csak 16 éves Vedres kapujába, a lila-fehérek győzelme ezen az estén egy percig sem forgott veszélyben.
Ferencváros – Újpesti Dózsa
2-6
(0-5, 0-0, 2-1)
Az első kör utolsó két mérkőzését december 22-én kedden rendezték meg a Millenárison. A felhős, de viszonylag enyhe időben meglepően kevés szurkoló döntött úgy, hogy a helyszínen nézi végig az eseményeket. Az első felvonást az Újpest-BVSC találkozó jelentette.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Patócs György, Palotás József – Lőrincz Ferenc, Zima János, Hajek Péter – Bán József, Molnár Tibor Dezső, Ádám András (C) – Hága István, Molnár Tibor, Dudar Imre
BVSC: Suhajda János – Koutny Lajos, Babán József – Zsitva Viktor, Miklós Károly, Bánkuti Árpád – Siraki Lóránt – Gubó Gábor, Kertész József, Blaske Károly
A vasutasok magabiztos, jó játékkal kezdték a meccset és Miklós góljával a 3. percben a vezetést is megszerezték. A lila-fehérek sokáig lassan és körülményesen játszottak. Miután a 26. percben Kertész is bevette Vedres kapuját, már-már eldőlni látszott a mérkőzés. Ekkor azonban fokozatosan magára talált Szamosi Ferenc erősen, főleg a védelem terén tartalékos gárdája és Bán 37., valamint 39. percben lőtt találataival gyorsan kiegyenlítődött az állás. A harmadik harmadban már az Újpesté volt a lélektani előny és a lila-fehérek ki is használták ezt a tényezőt. Lőrincz a 49. percben juttatta vezetéshez a csapatot, amit egy minutummal később a csapatkapitány Ádám Potyka máris kettőre növelt. Mivel a hátralévő időben több gól már nem esett, Szamosi Ferenc tanítványai örülhettek a fontos kép bajnoki pontnak.
Újpesti Dózsa – BVSC
4-2
(0-1, 2-1, 2-0)
A nap második meccsén a Vörös Meteor könnyed 10-1-es győzelemmel érvényesítette a papírformát a Bp. Építők ellen.
Karácsony után a Cerva László által vezetett magyar jégkorong válogatott Berlinbe utazott egy kis vendégszereplésre. A keretben ezúttal csupán két újpesti játékos, Lőrincz Ferenc és Molnár Tibor Dezső kapott helyet. A sérült Boróczi Gábor, Palotás János és Patócs György sajnos nem tarthatott a többiekkel.
Az első bajnoki kör utolsó játéknapjára 1960. január 2-án került sor. A nap első összecsapásán az FTC bizony alaposan elrontotta szurkolói hangulatát, amikor 4-2-re kikapott a Pásztor György által vezetett Építőktől. Az ezt követő rangadón a BVSC nagy küzdelem végén 3-2 arányú győzelmet aratott a Vörös Meteor ellen.
A bajnokság állása az első kör után:
A második kör első játéknapját január 5-én kedden rendezték meg, erősen borult, ködös időben. Az első mérkőzésen a Ferencváros, javítva eddigi halvány teljesítményén, 6-3 arányú győzelmet aratott a Vörös Meteor ellen. A lila-fehérek ezt követően a Bp. Építők együttesével mérték össze az erejüket.
Újpesti Dózsa: Andorka Imre – Palotás János, Bárány Lajos – Lőrincz Ferenc, Zima János, Hajek Péter – Patócs György, Kondorosi Tihamér – Molnár Tibor, Hága István, Palotás József – Bán József, Molnár Tibor Dezső, Ádám András (C)
Bp. Építők: Urbanovich Géza – Peringer Tihamér, Ujfalussy Ervin – Jakabházy László, Pásztor György, Tichy Lajos – Bikali Tibor, Tóth István – Szabó Attila, Stipsicz István, Kolozsi András
Az első gólra nem kellett sokat várniuk a szurkolóknak, hiszen az egyre magabiztosabban játszó Hajek lövésével már a 25. másodpercben megszerezte a vezetést az Újpest. Ám, aki azt várta, hogy ezután majd potyogni fognak a gólok, annak csalódnia kellett. A kék-fehérek keményen küzdöttek és fegyelmezetten védekeztek, így Patócs György csak a 43. percben tudta kettőre növelni a lila előnyt. A térfélcserét követően viszont villámgyorsan kétszer is betalált az Újpest a jól védő Urbanovich hálójába: az 52. percben előbb Lőrincz, majd Zima volt eredményes. Egy perccel később Bán is feliratkozott a gólszerzők közé. Az Építők szépítő találatát Jakabházy szerezte az 55. percben.
Újpesti Dózsa – Bp. Építők
5-1
(1-0, 0-0, 4-1)
Január 9-én újabb kihívás várt a Szamosi-tanítványokra, amikor a játéknap első mérkőzésén a vasutasok ellen kellett jégre lépniük. A felhőtávonulásokkal, hózáporokkal tarkított napon mintegy 1500 szurkoló gyűlt össze a Millenáris lelátóin, hogy a helyszínen buzdítsa kedvenceit. Lila oldalon örömteli hírnek számított, hogy Boróczi Gábor hosszabb kihagyás után ismét vállalni tudta a játékot.
BVSC: Suhajda János – Koutny Lajos, Siraki Lóránt – Gubó Gábor, Miklós Károly, Zsitva Viktor – Babán József – Rigó Károly, Kertész József, Bánkuti Árpád
Újpesti Dózsa: Andorka Imre (Vedres Mátyás) – Patócs György, Kondorosi Tihamér – Lőrincz Ferenc, Zima János, Boróczi Gábor – Palotás János, Palotás József – Bán József, Molnár Tibor Dezső, Ádám András (C) – Hága István, Dudar Imre, Hajek Péter
A mérkőzés elején mindkét oldalon kimaradtak helyzetek, de az már ekkor is érezhető volt, hogy a lila-fehérek magabiztosabban mozognak. A 8. percben Lőrincz révén sikerült megszerezni a vezetést, ami végképp megnyugtatta a kiválóan védő Andorka által is támogatott csapatot. Egyértelműen Palotásék irányították a játékot és Dudar 18. percben szerzett góljával az előny is megduplázódott. A szünet után sem változott a helyzet, ráadásul Boróczi már az első másodpercekben betalált Suhajda hálójába, amit Palotás Öcsi 27. percben szerzett gólja követett. Az Újpest a harmadik harmadban is jól kezdett: Lőrincz a 41., Palotás a 43. percben duplázta meg saját góljai számát, majd egy perccel később Kertész szépített. Boróczi villámgyorsan válaszolt, majd még a fordulás előtt Bán is feliratkozott a gólszerzők közé. Ekkor bizony gyors és változatos hokit láthatott a közönség, amit Gubó Gábor öt perc alatt lőtt klasszikus mesterhármasa koronázott meg. Az utolsó szót viszont a szintén triplázó Palotás János mondta ki az 57. percben.
BVSC – Újpesti Dózsa
4-9
(0-2, 0-2, 4-5)
A játéknap másik mérkőzésén a Bp. Vörös Meteor 7-1-es sikerrel érvényesítette a papírformát a Bp. Építőkkel szemben.
Négy nappal később egyhetes osztrák portyára indult a csapat. A busz első állomása a stájerországi Leoben városka volt, ahol a lila-fehérek január 14-én mintegy 2000 néző előtt 8-3 arányú győzelmet arattak a Nationalliga negyedik pozícióját elfoglaló helyi együttes ellen. Palotás János és Boróczi 2-2, Bán, Hajek, Zima, illetve Palotás József 1-1 gólt szereztek. Másnap már Klagenfurtban meccseltek a fiúk az egyértelműen osztrák bajnoki címre törő KAC néhány hónappal korábban átadott vadonatúj jégcsarnokában. A három kanadai légióssal felálló hazaiak több mint 3000 szurkoló előtt arattak 9-1-es győzelmet a Szamosi-legénység ellen. Az Újpest gólját Lőrincz Ferenc lőtte. A csapat január 18-án buszozott át a Karintia fővárosától csupán 40 kilométerre fekvő Villachba, hogy összemérje erejét a szintén nationalligás helyi jégkorongozókkal. A fiúk ismét remek játékkal rukkoltak elő és Palotás I, Zima, Lőrincz, valamint Boróczi 2-2, illetve Palotás II, Molnár I és Hága góljaival 11-4 arányú győzelmet arattak. A túra zárómeccsére másnap, január 19-én került sor az osztrák B liga délkeleti csoportjában szereplő ATUS Eggenberg, azaz a Graz együttese ellen. Az Újpest ismét örömhokit mutatott be és végül 11-3-ra győzött. Találatainkat Palotás I (4), Boróczi (3), Ádám (2), Molnár I és Lőrincz szerezték. A Népsport beszámolója szerint a portya során Kondorosi, Patócs György és Lőrincz nyújtották a legjobb teljesítményt, míg a rutinos Molnár a küzdeni tudásával hívta fel magára a figyelmet. A fiatalok közül Hajek és Palotás II látványos fejlődésére hívták fel a figyelmet, míg kapusposzton Andorka és Vedres tulajdonképpen felváltva osztozott a terheken. A csapatbusz 20-án késő éjszaka ért haza Budapestre.
Sok idő nem volt a pihenésre, hiszen a bajnokság január 23-án szombaton újabb két mérkőzéssel folytatódott, melyek közül a második rögtön a Ferencváros elleni örökrangadó volt. Addig azonban, mintegy felvezetésként, a BVSC 4-1 arányban legyőzte a Bp. Építők csapatát, majd a derült, nulla fok körüli időben megérkeztek a derbi hősei, akiket több mint 3500 szurkoló köszöntött a lelátóról.
Újpesti Dózsa: Andorka Imre – Palotás János, Palotás József – Lőrincz Ferenc, Zima János, Boróczi Gábor – Patócs György, Kondorosi Tihamér – Hajek Péter, Hága István, Molnár Tibor – Bán József, Molnár Tibor Dezső, Ádám András (C)
Ferencváros: Pozsonyi Lajos – Raffa György, Schneck János – Kárász György, Grimm György, Simon V. László – Rajkai László – Margó György, Szende János, Vajdafi Lehel
Már az első percektől kezdve változatos és nagyiramú játék folyt a jégen, mindkét kapu előtt szinte folyamatos volt a gólveszély. A lila-fehérek szervezettségét a rivális lelkesedéssel igyekezett ellensúlyozni és a 8. percben Grimm révén a vezetést is sikerült megszerezniük, ám Lőrincz a 10. percben egalizált, sőt négy perccel később már az Újpestnél volt az előny, hisz Boróczi is bevezette Pozsonyi kapuját. A vezetést azonban nem sikerült megőrizni: a zöld-fehérek még a szünet előtt egyenlíteni tudtak. Szünet után lényegesen magasabb sebességi fokozatba kapcsoltak Palotásék, akik nyomasztó fölénybe kerültek és időnként hosszú percekre beszorították az FTC csapatát a saját harmadába. Ennek eredményeként a 24. percben Bán góljával ismét sikerült megszerezni a vezetést, amit Boróczi növelt tovább a 28. percben. A csapat azt követően is lendületben maradt, hogy Kondorosi egy szerencsétlen pillanatban súlyosnak tűnő sérülést szenvedett, hiszen Lőrincz a 32., míg Boróczi a 36. percben tudott eredményes lenni, sőt egy perccel később Lőrincz ismét betalált a zöldek hálójába, így 7-2-es újpesti vezetéssel vonultak pihenni csapatok. Sokan gondolták úgy, hogy eldőlt a két pont sorsa és ezzel valószínűleg a csapat sem volt másképp. Szünet után azonban fegyelmezetlenné vált Palotásék játéka és ezzel egyidőben Fortuna kegye is elfordult tőlük. Az FTC, kihasználva, hogy az újpesti csatárok a korongvesztéseket követően nem mindig zártak vissza, három gólt is szerzett a térfélcseréig, sőt az 52. percben Grimm egy találatra csökkentette a zöld-fehérek hátrányát. Néhány másodperccel később Boróczi negyedszer is eredményes tudott lenni, ám ez sem volt elég a győzelemhez. Az 59. percben Simon néhány másodperc alatt kétszer is mattolta az addigra már teljesen elbizonytalanodó Andorkát, s ezzel kicsikarta csapata számára a döntetlent.
Újpesti Dózsa – Ferencváros
8-8
(2-2, 5-0, 1-6)
A mérkőzés után a szakemberek és a szurkolók leginkább a kapuscsere elmaradását kérték számon Szamosi Ferencen, ám a mérkőzés felét három hátvéddel végigjátszó lila-fehéreknek tulajdonképpen nem volt okuk az elkeseredésre. Bár nyilván bosszantó érzés volt, hogy a már megnyertnek tűnt örökrangadó végül csak egy bajnoki pontot hozott a konyhára!
A soron következő, január 28-i játéknapon nem lépett jégre az Újpest. Az első mérkőzésen a Ferencváros 4-1 arányú győzelmet aratott az Építők ellen, míg a második összecsapáson a BVSC Kertész, Zsitva és Bánkuti találataival 3-1-re verte a Meteort.
A második bajnoki kör utolsó két meccsére január 31-én vasárnap került sor a Millenárison. A szurkolóknak nem lehetett okuk panaszra, hiszen mindkét összecsapás vérbeli rangadó volt, ráadásul kellemesen napos, bár szeles, 2-5 fok körüli idő várta a jégre lépő csapatokat. Elsőként a BVSC és a Ferencváros mérkőzött meg egymással egy nagy küzdelmet és mindvégig szoros eredményt hozó mérkőzésen, amit végül jó hajrával a zöld-fehérek nyertek meg 5-3 arányban. Ezt követően került sor a lila-fehérek nyolcadik bajnoki meccsére.
Bp. Vörös Meteor: Szeghy Ferenc – Martinuzzi Béla, Havas Róbert – Patócs András, Varga József, Patócs Péter – Kenderessy Balázs, Siba Ferenc – Miks Károly, Kun György, Madarasi Péter – Egri János
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Bárány Lajos, Palotás János – Boróczi Gábor, Zima János, Lőrincz Ferenc – Patócs György, Rancz Sándor – Palotás József, Molnár Tibor Dezső, Ádám András (C) – Hága István, Hajek Péter, Molnár Tibor
Az első harmadban mindkét csapat a biztonságra koncentrált, így nem csoda, hogy az iram is hagyott némi kívánnivalót maga után. Talán az FTC elleni meccsen fellazuló védekezés emléke is szerepet játszott abban, hogy Szamosi Ferenc tanítványai ez alkalommal kevesebb hangsúlyt fektettek a támadásokra. Szünet után azonban felélénkült a játék, amit a szikrázóan kemény összecsapások is jeleztek. No és Havas gólja, amivel a 25. percben a Meteor megszerezte a vezetést. A harmad derekán három újpesti játékos szorongott a büntetőpadon, ám a piros-fehérek nem éltek a lehetőséggel. Sőt, a 30. percben Lőrincz emberhátrányból egyenlített. Az utolsó játékrészben a lila-fehérek komoly offenzívát nyitottak a győzelem megszerzéséért, ám a rutinos Szeghy ezúttal jól állta a sarat és Borócziéknak nem sikerült a kapuba találniuk. Mivel a túloldalon Vedres sem engedélyezett gólt az ellenfélnek, a lila-fehéreknek ismét meg kellett elégedniük a döntetlennel.
Bp. Vörös Meteor – Újpesti Dózsa
1-1
(0-0, 1-1, 0-0)
A bajnokság állása a második kör után:
A harmadik, azaz befejező kör rajtjára nem kellett sokat várniuk a szurkolóknak, hiszen már február 2-án kedden pályára léptek a csapatok. Kezdésnek mindjárt egy újabb örökrangadó volt az étlapon. A farkasordító hideg ellenére is több mint 3000 szurkoló köszöntötte a lelátóról a játékosokat, akiken bizony nagy volt a tét, hiszen az FTC egy győzelemmel abszolút nyílttá tehette volna a folytatást, míg a lila-fehérek nagyot léphettek az újabb bajnoki cím felé.
Ferencváros: Pozsonyi Lajos – Raffa György, Erdős Péter – Kárász György, Grimm György, Simon V. László – Rajkai László, Schneck János – Margó György, Szende János, Schwalm Béla
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Patócs György, Kondorosi Tihamér – Lőrincz Ferenc, Boróczi Gábor, Palotás József – Palotás János, Bárány Lajos – Zima János, Molnár Tibor Dezső, Ádám András (C)
Az első harmad nagyobbik részében úgy tűnt, hogy az első forgatókönyv fog megvalósulni, hiszen alig 95 másodperc után Kárász és Grimm góljaival már 2-0-ra vezetett az ellenfél, sőt a 13. percben egy Molnár ütőjén megpattanó korong is utat talált Vedres hálójába. A toronymagas center a 19. percben azért Pozsonyi kapuját is bevette, ami beindította a kedveszegettnek addig sem nevezhető lila-fehérek játékát. A második harmad elején az Újpest alaposan rálépett a gázpedálra és Lőrincz 21., majd Boróczi 24. percben lőtt góljaival villámgyorsan egalizálódott az eredmény. A meccs derekán azonban ismét fordult a kocka és a bizonytalankodó védelem megingásait Kárász és Szende révén kíméletlenül kihasználta az FTC. Ezt követően Szamosi Ferenc változtatott valamicskét a felálláson: az ezúttal sokat hibázó Patócs és a még mindig sérüléssel bajlódó Kondorosi helyett, a Palotás-Bárány bekkpár kapott több jégidőt, amit Öcsi nagyszerű játékkal és a 37. percben góllal hálált meg a mesternek. A harmadik harmadot egygólos hátrányból kezdő lilák elképesztő tempóban vetették bele magukat a küzdelembe, különösen a Boróczi-Lőrincz páros játszott ihletett hangulatban. A 44. percben éppen Boróczi lövéséhez ért hozzá szerencsétlenül a hárítani akaró Pozsonyi, akiről a korong a saját kapujába pattant. A 49. percben Lőrincz gólja már a vezetést jelentette, s bár ezt követően Palotás József kiállítása miatt emberhátrányba került a csapat, a kiválóan védő Vedres vezérletével sikerült átvészelni a nehéz pillanatokat. A lila-fehérek győzelmét a rutinos Molnár biztosította be az 53. percben.
Ferencváros – Újpesti Dózsa
5-7
(3-1, 2-3, 0-3)
A nap második mérkőzésén a Vörös Meteor 5-2-es győzelmet aratott a Bp. Építők ellen, így az FTC nemhogy nem tudta minimálisra csökkenteni a hátrányát a IV. kerületiek mögött, még a második helyet is át kellett adnia a piros-fehéreknek!
Február 6-án újabb két meccsel folytatódott a pontvadászat, ám Borócziék ezúttal nem léptek jégre. A nap rangadóját a Meteor nyerte 5-3 arányban a BVSC ellen, míg az Építők-Ferencváros összecsapás 7-3-as zöld-fehér sikerrel ért véget.
Ezt követően a válogatott került reflektorfénybe, méghozzá egy Garmisch-Partenkirchenben rendezett nemzetközi torna révén. A lila-fehérek közül Vedres Mátyás, Palotás János, Molnár Tibor Dezső és Zima János utazhatott el a Német Szövetségi Köztársaságba, ahol Ausztria és a nyugat-német B válogatott volt a csapat ellenfele. A 4-1 és 11-4 arányban elvesztett mérkőzéseken nem igazán jött ki a lépés a fiúknak, bár Zima és Molnár így is jegyzet 1-1 gólt. A további játékosokkal kiegészített keret – Újpestről Patócs György, Lőrincz Ferenc és Boróczi Gábor csatlakozott – Bajorországból szinte azonnal Romániába utazott, hogy Budapest néven megmérkőzzön a Bukarestként szereplő román szelekcióval, valamint a szovjet Torpedo Gorkij és a csehszlovák TJ VZKG Ostrava együtteseivel. Az első találkozón a házigazdák 4-2 arányban győzték le a mieinket, a magyar gólokat Lőrincz és Molnár lőtték. A Gorkij elleni 12-3-as vereség alkalmával szintén az újpestiek, jelesül Boróczi és Zima találtak kapuba, előbbi ráadásul kétszer is eredményes tudott lenni. Az Ostrava ellen sajnos már nem futotta gólra, így a fáradó magyar együttes 8-0-ra veszítette el a mérkőzést.
A bajnokság február 24-én szerdán folytatódott. Az esős, enyhe időben kifejezetten kevesen látogattak ki a Millenárisra, ahol az első meccsen a BVSC 2-2-es döntetlent játszott a Bp. Építőkkel. Ezt követően került sor a bajnokság első két helyezettjének összecsapására, amit a lila-fehérek négy pontos előnyből vártak, azaz győzelem esetén a Szamosi-legénység szinte biztosra vehette a szakosztály második bajnoki címének megszerzését.
Bp. Vörös Meteor: Szeghy Ferenc (Losonci György) – Martinuzzi Béla, Havas Róbert – Patócs András, Patócs Péter, Egri János – Siba Ferenc, Kenderessy Balázs – Tóth Pál, Madarasi Péter, Losonci Imre – Varga József
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás (Andorka Imre) – Kondorosi Tihamér, Patócs György – Zima János, Boróczi Gábor, Lőrincz Ferenc – Palotás János, Bárány Lajos – Hajek Péter, Bán József, Ádám András (C) – Molnár Tibor, Hága István, Palotás József
Vedresék nem sokat teketóriáztak és a tétnek megfelelő komolysággal vetették bele magukat a küzdelembe, minek következtében már a 4. percben sikerült megszerezni a vezetést a csapatkapitány, Ádám Potyka góljával, sőt két perccel később Boróczi is beköszönt a rutinos Szeghynek. A lila-fehérek vitathatatlan fölényben játszottak, látszott, hogy semmit nem akarnak a véletlenre bízni és a 12. percben Boróczi második találatával már háromra nőtt az előny. A szünet sem hozott változást a játék képébe. A 24. percben Boróczi már klasszikus mesterhármast ünnepelhetett, majd a kisebb sérülésből visszatérő Bán Dodó is feliratkozott a gólszerzők közé a 29. percben. Két minutummal később Molnár járt túl a Meteor kapusának eszén, míg a 35. percben Lőrincz növelte hétre az újpesti találatok számát. A harmadik harmadban ismét a nagyszerűen játszó Boróczi nyitotta meg a gólok sorát, méghozzá a 45. percben. Habár a fordulás előtt Patócs András révén a Meteor szépíteni tudott, az utolsó szót az ezen a meccsen tarthatatlannak bizonyuló lila 10-es mondta ki: az 54. percben Boróczi megszerezte a csapat kilencedik és önmaga ötödik gólját! Ráadásul a győzelem révén szinte karnyújtásnyi közelségbe került az újabb bajnoki cím!
Bp. Vörös Meteor – Újpesti Dózsa
1-9
(0-3, 0-4, 1-2)
Február 28-án vasárnap az SC Motor Karl-Marx-Stadt jégkorongcsapata tette tiszteletét a Millenárison, hogy nagyjából 500 néző előtt összemérje erejét a lila-fehérekével. A ma már ismét Chemnitzként ismert szászországi iparváros együttese a negyedik helyen végzett a kelet-német bajnokságban, azaz nemzetközi szinten is remek játékerőt képviselt akkoriban.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Patócs György, Kondorosi Tihamér – Lőrincz Ferenc, Zima János, Boróczi Gábor – Palotás János, Bárány Lajos – Hajek Péter, Molnár Tibor Dezső, Ádám András (C) – Molnár Tibor, Hága István, Palotás József
Karl-Marx-Stadt: Herbert Lippmann – Heinz Henschel, Heinz Leistner – Werner Schmiedel, Manfred Limmer, Nicolai (3) – Hopf, Phillipp (1) – Schröder (1), Achnert, Teschner (1) – Meistner, Frenzel
Habár a lila-fehérek az első két harmadban sok hibával játszottak, a kelet-németek csupán egy gólos előnyt tudtak maguknak kiharcolni (5-6). A záró harmadban végül olyannyira felpörgött a Szamosi-legénység játéka, hogy a fiúk minden tekintetben állva hagyták a vendégeket és négy gólt ütve 9-6 arányú győzelmet arattak. Boróczi 4, Lőrincz 2, Palotás János, Palotás József és Ádám András 1-1 alkalommal volt eredményes.
Március 1-jén kedden került megrendezésre a bajnokság utolsó előtti játéknapja. Az első mérkőzést a lila-fehérek játszották a Bp. Építők ellen. A képlet egyszerű volt, ha a fiúk érvényesítik a papírformát és győznek, akkor már senki sem veheti el tőlük a bajnoki címet.
Újpesti Dózsa: Andorka Imre – Bárány Lajos, Palotás János – Palotás József, Molnár Tibor Dezső, Ádám András (C) – Patócs György, Kondorosi Tihamér – Lőrincz Ferenc, Zima János, Boróczi Gábor – Hajek Péter, Hága István, Molnár Tibor
Bp. Építők: Urbanovich Géza – Tóth István, Simmel János – Szabó Attila, Stipsicz István, Kolozsi András – Peringer Tihamér, Ujfalussy Ervin – Jakabházy László, Pásztor György, Tichy Lajos – Rózsa György, Bikali Tibor, Horváth Zoltán
Talán az enyhe, 10 fok fölötti hőmérséklet altatta el a csapatot, de a kezdés nem úgy alakult, ahogy azt a IV. kerületiek elképzelték, mivel Jakabházy góljával hamar vezetést szerzett a kék-fehér gárda. A találat viszont alaposan felpaprikázta a lila-fehérek harci kedvét, akik ezt követően már hatalmas fölényben jégkorongoztak és a szünetben 5-1-es vezetéssel vonultak az öltözőbe. A meccs a továbbiakban is egyoldalú maradt, ennek ellenére igencsak forró hangulat uralkodott a jégen, amit a játékosok között zajló nem éppen szalonképes nyelvezetű párbeszédek is jól jellemeztek. Feltűnően sok volt a testre ütés, melyek közül a legkirívóbb eset a rutinos Peringer nevéhez fűződik, aki a jégen fekvő Hágát találta fejen a botjával. Azért közben a gólok is potyogtak, Boróczi 5, Molnár, Palotás I és Lőrincz 2-2, Palotás II, Ádám, illetve Zima 1-1 találatig jutott, sőt egy kék-fehér öngólt is feljegyeztek a statisztikusok.
Újpesti Dózsa – Bp. Építők
15-1
(5-1, 4-0, 6-0)
Miután a bajnoki címet ünneplő, boldog lila-fehérek levonultak a jégről, az FTC és a BVSC is megmérkőzött egymással az ezüst- és bronzérem sorsát nagyban meghatározó rangadó keretében. A tét ellenére csupán az első harmad hozta az előzetesen várt nagy küzdelmet. A folytatásban fordított és végül 8-3 arányú győzelmet aratott a fiatal vasutas gárda, amely így jobb gólarányának köszönhetően megelőzte a Ferencvárost és elfoglalta a tabella harmadik helyét.
A pontvadászat utolsó játéknapjára március 4-én pénteken került sor. Elsőként a Meteor és a Ferencváros csapott össze egymással egy fordulatos rangadón, ahol a piros-fehérek az utolsó harmadban mutatott kiváló játékuknak köszönhetően 5-3-ra győztek és ezzel bebiztosították maguknak a második helyet. Jöhetett a bajnokság zárómeccse, az Újpest-BVSC találkozó.
Újpesti Dózsa: Andorka Imre (Vedres Mátyás) – Kondorosi Tihamér, Patócs György – Lőrincz Ferenc, Zima János, Boróczi Gábor – Bárány Lajos, Palotás János – Palotás József, Molnár Tibor Dezső, Ádám András (C) – Dudar Imre, Hajek Péter, Molnár Tibor
BVSC: Bessenyei György – Koutny Lajos, Babán József – Gubó Gábor, Miklós Károly, Zsitva Viktor – Kertész József, Siraki Lóránt, Bánkuti Árpád
Már az első másodpercektől kezdve látható volt, hogy mindkét csapat teljes erőbedobással fog játszani, habár egyedül a vasutasok számára bírt téttel a mérkőzés. A lila-fehérek viszont jól érezhetően győzelemmel akarták köszönteni az ünneplésükre összegyűlt szurkolókat és ezért mindent meg is tettek a jégen. Olyannyira, hogy Lőrincz góljával a 3. percben már meg is szerezték a vezetést. Habár nyolc perccel később a rutinos Gubó egyenlített, Zima révén szinte azonnal válaszolni tudott az Újpest. A meccs felénél ismét a lilák rutinos 11-ese volt eredményes, majd nem sokkal a szünet előtt Gubóról pattant saját kapujába a korong. Az iram az utolsó harmadban sem csökkent, egymást érték a szebbnél szebb akciók, melyek szinte kivétel nélkül góllal kecsegtettek. A 43. percben egy ilyen akció végén Zsitva Viktor csökkentette a vasutasok hátrányát, ám a gólkirályi címre törő Lőrincz már egy perccel később válaszolni tudott. Hogy a közönség a véghajrában se maradjon izgalom nélkül, arról Miklós és Zsitva gondoskodtak a 46. és 52. percekben. Egygólos újpesti előnnyel fordultak a hajrára a csapatok, ahol az egyre jobban kitámadó BVSC mindent megtett az egyenlítésért. Hogy ez végül nem sikerült nekik, arról az 59. percben a harmadik gólját is megszerző Zima János gondoskodott.
Újpesti Dózsa – BVSC
6-4
(2-1, 2-0, 2-3)
A meccs végén kezdődhetett az önfeledt ünneplés, méghozzá joggal. Az alig több mint öt esztendeje létező jégkorong szakosztály megszerezte története második bajnoki címét, ráadásul az újpesti sportklub fennállásának jubileumi 75. esztendejében! Borócziék voltak tehát az elsők, akik aranyérmet akasztottak a képzeletbeli ünnepelt nyakába, méltóképpen köszöntve ezzel az ország minden lila-fehér szurkolóját.
Kecskés József szakosztályelnök joggal lehetett büszke az elért eredményekre, amit a kemény és következetes munka eredményének tartott. Természetesen hibák és fegyelmezetlenségek Újpesten is adódtak, ám ezeket a vezetők igyekeztek megfelelő eréllyel kezelni és a szigor láthatóan hatékonynak bizonyult, hiszen a csapat a három kör alatt csupán négy pontot vesztett és csak egyetlen alkalommal kapott ki, miáltal hat ponttal sikerült megelőznie a címvédő Meteor együttesét. Ráadásul a lila-fehérek lőtték messze a legtöbb és kapták a legkevesebb gólt. A saját nevelésű fiatalok első generációja (főleg Vedres, Hajek, Molnár, Dudar és Palotás József) szintén beérni látszott, ami hosszú távon is ígéretessé tette a csapat jövőjét. Kecskés arról is beszámolt az újságíróknak, hogy igyekeznek még jobban kiküszöbölni a sportág idényjellegét, ezért a csehszlovák és szovjet tapasztalatok alapján alakítják át a következő idényre szóló felkészülési programot.
Ám ennyire azért ne szaladjunk előre, hiszen még a jelen szezonnak sem volt vége. A szövetség ugyanis első ízben írta ki a Felszabadulási Kupát, amit körmérkőzéses lebonyolítással, március 17. és 24. között rendeztek meg a Millenárison. Az Újpest ezen a tornán kizárólag azokat a játékosokat szerepeltette, akikre a következő idényben is számítottak, vagyis a visszavonuló idősebb játékosok, Ádám András, Bán József, Rancz Sándor és Rendi János már nem léptek jégre. Ádám Potykától Patócs György vette át a csapatkapitányi tisztet.
A csütörtöki nyitónapon felhős, esős idő fogadta a jégkorong elkötelezett híveit, akik 10-12 fokos melegben figyelhették, ahogy a bajnok lila-fehérek és az Építők játékosai kikorcsolyáznak a jégre. Az Újpest nehezen lendült játékba, olyannyira, hogy az első 20 perc végén bizony 2-1-re a kék-fehérek vezettek, Szabó és Stipsicz góljaira csupán Lőrincz tudott válaszolni. A második harmadban Molnár egyenlített, ám a Pásztor-legénység ellenállása csupán záró játékrészben tört meg, miután Boróczi, Palotás Öcsi, Zima és Hajek góljaival sikerült 4-0-ra megnyerni a harmadot és 6-2 arányban a mérkőzést. A nap második összecsapásán a BVSC és a Vörös Meteor 5-5-ös döntetlent játszott egymással.
Szombaton újabb két mérkőzés következett. Az elsőn ismét a Szamosi-legénység lépett jégre, az ellenfél a BVSC együttese volt. Az égiek ezúttal nem fogadták kegyeikbe a csapatokat, a zuhogó esőben alig 200 néző álldogált a Millenáris lelátóján.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás – Patócs György (C), Kondorosi Tihamér – Lőrincz Ferenc, Zima János, Boróczi Gábor – Palotás János, Bárány Lajos – Hajek Péter, Molnár Tibor Dezső, Palotás József – Dudar Imre, Hága István, Molnár Tibor
BVSC: Bessenyei György – Koutny Lajos, Kertész József – Gubó Gábor, Miklós Károly, Zsitva Viktor – Bánkuti Árpád, Siraki Lóránt, Kósa Ambrus – Gyenese
Habár a lila-fehérek érezhetően jobban alkalmazkodtak a lassú és vizes jéghez, a nehéz körülmények között nem alakulhatott ki folyamatos játék. Ennek ellenére a 7. percben Zima találatával sikerült megszerezni a vezetést, amit Lőrincz a 17. percben kettőre növelt. A második harmad második percében ismét ő volt eredményes, majd a langaléta Molnár következett a 37. percben. A záró játékrészben a lilák már nem erőltették a játékot, de így is sok helyzet maradt ki, amiben főleg a vasutasok jeleskedtek, akik Zsitva és Bánkuti révén azért kozmetikáztak valamelyest a különbségen.
Újpesti Dózsa – BVSC
4-2
(2-0, 2-0, 0-2)
A nap második találkozóján a kifejezetten enervált és motiválatlan Ferencváros 6-1-es vereséget szenvedett a Bp. Építők csapatától.
Másnap, azaz március 20-án vasárnap újabb két mérkőzésre került sor. Az első összecsapást az FTC vívta a Vörös Meteorral, s a zöld-fehérek ezúttal kitettek magukért, hiszen a négy gólt is szerző Grimm vezérletével 6-1-re verték a bajnokság friss ezüstérmesét. Ezt követően került sor az Építők-BVSC találkozóra, ahol, talán már nem is akkora meglepetésre, a jó formában játszó kék-fehérek győztek 4-2 arányban.
Március 22-én kedden rendezték meg a következő játéknapot, bár a melegre forduló időjárás egyre nehezebbé tette megfelelő jég készítését a Millenárison. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az eredetileg este 18:00-ra kiírt Újpest-FTC mérkőzést végül csak éjféltájt tudták elkezdeni a csapatok, ugyanis a hősiesen küzdő gépek munkája ekkor hozta meg a kívánt eredményt.
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás (Andorka Imre) – Patócs György (C), Kondorosi Tihamér – Lőrincz Ferenc, Zima János, Boróczi Gábor – Palotás János, Bárány Lajos – Hajek Péter, Molnár Tibor Dezső, Palotás József – Dudar Imre, Molnár Tibor
FTC: Csánk László – Raffa György, Schneck János – Simon V. László, Grimm György, Kárász György – Erdős Péter, Kárász István – Szende János, Vajdafi Lehel, Schwalm Béla – Klink Béla, Rajkai László, Zádor István
A lila-fehérek Lőrincz találatával már a 2. percben megszerezték a vezetést, s bár a rivális játéka meglehetősen széteső volt, öt perccel később Grimm révén sikerült nekik az egyenlítés. A harmad derekán Hajek juttatta ismét előnyhöz az Újpestet, majd a 15. percben a remekül játszó Lőrincz duplázta meg a fórt, méghozzá emberhátrányból… sőt, a büntetés letelte előtt még Boróczi is eredményes tudott lenni! A harmad végeredményét Raffa alakította ki a 19. percben. Szünet után valamivel jobban kezdtek a zöld-fehérek, amit Kárász György találata is jelzett, ám mielőtt még igazán tűzbe jöhetett volna a Margó-legénység, Lőrincz a 30. és 39. percekben szerzett találataival visszaállította a háromgólos különbséget. A harmadik harmad elejét alaposan megnyomták a lilák és Palotás Öcsi a 42. percben tulajdonképpen eldöntötte a mérkőzést. Habár Kárász négy perccel később faragott a hátrányon, Boróczi szinte a középkezdésből válaszolt, majd a 48. percben belőtte az Újpest kilencedik gólját is. A fiúk ezt követően már visszavettek a tempóból, amit az FTC ki is használt és Simon, valamint Kárász harmadik találatával kialakult a végeredmény.
Újpesti Dózsa – Ferencváros
9-6
(4-2, 2-1, 3-3)
A hajnalban lejátszott második mérkőzésen a Vörös Meteor 6-1-es vereséget szenvedett a nagy ambícióval jégkorongozó Bp. Építőktől.
A kupa utolsó két összecsapását két nappal később, március 24-én csütörtökön rendezték. A lila-fehéreknek már egy döntetlen is elég volt a tornagyőzelemhez a sok fiatallal felálló Meteor ellen. A Millenáris lelátóján több mint 500 szurkoló figyelte, ahogy kikorcsolyáznak a jégre a csapatok.
Bp. Vörös Meteor: Szeghy Ferenc (Losonci György) – Havas Róbert, Ziegler János – Miks Károly, Patócs Péter, Patócs András – Siba Ferenc, Losonci István – Madarasi Péter, Egri János, Varga József – Rozgonyi György, Tóth Pál
Újpesti Dózsa: Vedres Mátyás (Andorka Imre) – Patócs György (C), Kondorosi Tihamér – Lőrincz Ferenc, Zima János, Boróczi Gábor – Palotás János, Bárány Lajos – Hajek Péter, Molnár Tibor Dezső, Palotás József – Dudar Imre, Hága István, Molnár Tibor
Már az első percekben nyilvánvalóvá vált, hogy az eddig gyengén szereplő Meteor bizony nagy ambícióval vetette bele magát a küzdelembe. Habár Hága találatával az 5. percben sikerült megszerezni a vezetést, a fiatal Rozgonyi György gyorsan válaszolt. A 15. percben Molnár ismét a lilákat juttatta előnyhöz, de Varga és Madarasi góljainak köszönhetően végül a VM vonulhatott előnnyel az öltözőbe. Az érdekes és változatos játék a szünet után is folytatódott, bár az első hat perc egyértelmű lila-fehér fölényt hozott. Boróczi az első másodpercekben egyenlített, majd Molnár újabb találatával a 25. percben már az Újpest vezetett, sőt, Lőrincz szinte a középkezdésből növelte kettőre az előnyt. A 27. percben eldőlni látszott a mérkőzés, hiszen Palotás Öcsi is bevette a rutinos Szeghy Ferenc hálóját, akit Cerva László azonmód le is cserélt. A húzás felrázta a VM játékosait, akik Patócs András révén szépítettek a harmad derekán. A 41. percben Lőrincz második gólja ismét lila győzelmet ígért, ám a rutinos Miks a 42. és a 48. percben is betalált Vedres hálójába, sőt, pár másodperccel később Havas már az egyenlítésnek örülhetett. Szamosi mester a térfélcserét kihasználva szintén kapust cserélt, Andorka pedig meghálálta a bizalmat, mivel több gól már nem esett az idény utolsó, Felszabadulási Kupa győzelmet érő mérkőzésén.
Bp. Vörös Meteor – Újpesti Dózsa
7-7
(3-2, 1-4, 3-1)
A záró összecsapáson a Ferencváros 6-4 arányban győzte le a BVSC-ét, kialakítva ezzel a torna végső sorrendjét.
Az 1960. évi Felszabadulási Kupa végeredménye:
Újabb kupagyőzelemmel ért véget tehát a lila-fehér jégkorongozás egyik legsikeresebb szezonja, amely három aranyérmet hozott a fennállása 5., a klub megalapításának 75. évfordulóját ünneplő szakosztálynak. A fiúknak minden okuk megvolt arra, hogy nagy reményekkel és jó hangulatban kezdjék meg a felkészülést a következő idényre.
Az Újpesti Dózsa bajnok, valamint Béke és Felszabadulási Kupa győztes csapatának kerete (további információkért kattints a játékosok nevére):
| név | poszt | bajnoki | Béke Kupa | Felszabadulási Kupa | |
 | Andorka Imre | kapus | 6 | 3 | 2 |
 | Pásztor Pál | kapus | 1 | 1 | – |
 | Vedres Mátyás | kapus | 8 | – | 3 |
 | Bárány Lajos | hátvéd | 9/- | 1/- | 4/- |
 | Kondorosi Tihamér | hátvéd | 10/- | 4/- | 4/- |
 | Palotás János | hátvéd | 9/5 | 4/2 | 4/3 |
 | Palotás József | hátvéd /csatár | 12/3 | 3/2 | 4/- |
 | Patócs György | hátvéd | 12/1 | 4/2 | 4/- |
 | Rancz Sándor | hátvéd | 2/- | 4/- | -/- |
 | Rendi János | hátvéd | -/- | 4/- | -/- |
 | Ádám András | csatár | 12/4 | 4/- | -/- |
 | Bán József | csatár | 8/9 | 4/4 | -/- |
 | Boróczi Gábor | csatár | 8/17 | 4/- | 4/5 |
 | Dudar Imre | csatár | 4/1 | -/- | 4/- |
 | Hajek Péter | csatár | 10/1 | 4/1 | 4/2 |
 | Hága István | csatár | 8/- | -/- | 2/1 |
 | Lőrincz Ferenc | csatár | 12/17 | 4/6 | 4/9 |
 | Molnár Tibor | csatár | 10/1 | -/- | 4/- |
 | Molnár Tibor Dezső | csatár | 11/8 | 4/5 | 4/4 |
 | Zima János | csatár | 12/5 | 4/1 | 4/2 |
Az 1960. március 17-én lejátszott Újpesti Dózsa – Bp. Építők Felszabadulási Kupa mérkőzés összeállítása hiányos, csak a gólszerzők személye biztos.
Előző szezon: 1958-1959 – Versenyfutás az utolsó másodpercig
Következő szezon: 1960 – 1961 – Fiatalítás
ErSzob
Kövess Minket a Facebookon is! Újpesti Jégkorong Történelem